Orbán Viktor háborús narratívája: a béke lehetetlensége és a felfegyverkezési programok

Orbán Viktor ma reggeli posztjában azt állította, hogy sötét fellegek gyülekeznek Európa egén, mert Brüsszel háborúra készül Oroszországgal, és a háborúba lépésnek már céldátuma is van, méghozzá 2030.

Tarjányi Péter szerint ez az üzenet egy új kommunikációs panel, ami borzasztó, hiszen óriási felelőssége van egy miniszterelnöknek, különösen egy háború vonatkozásában, és a biztonságpolitikát félelemkeltésre használni nagyon-nagyon súlyos. Az az üzenet, hogy az Európai Unió készül Oroszország ellen támadásra, nettó hazugság, mert Európának nincsenek olyan haditervei, fejlesztései, amelyek támadó jellegű magatartásra utalnának, csak védelem vonatkozásában csoportosítják az erőket.

A miniszterelnök arra hivatkozik, hogy a Brüsszel által indított felfegyverkezési program kimondott célja, hogy az Unió 2030-ra készen álljon a háborúra, de Tarjányi Péter szerint ez egyértelműen a kormányzati kommunikáció tudatos összemosása. Moszkvának vannak olyan elgondolásai, melyek szerint, ha az ukrán háborút sikeresen zárja, Európa bizonyos térségeiben, elsősorban a Baltikumban, különböző fajta háborús lépések várhatók támadásban, és ennek több fokozatát ismertették a hírszerzési jelentések, melyek magukban foglalják a cyberhadviselést, a kommunikációs hadviselést és a hibrid hadviselést. Amikor ezek az ügyek kiderültek, a Kreml narratívájában azonnal megjelent, hogy az Európai Unió készül háborúra Oroszország ellen, és ez az orosz narratíva néhány hét különbséggel megjelent a magyar miniszterelnök kommunikációjában is.

Az Egyesült Államok vonatkozásában egyre inkább látszódik, hogy egyedül hagyja Európát, ezért az Európai Unió országai közös fegyverkezési kampány mellett döntöttek. Ennek keretében az Európai Unió hiteleket intézett, amelyeken keresztül Magyarország is komoly pénzes eszközökhöz juthat, amelyeket elkölthet a haderőreformra és a haderőt támogató infrastrukturális fejlesztésekre, de ez is védelmi költségvetés és védelmi doktrína, nem támadó magatartásra való készülés. A szombati kecskeméti nyilatkozat, ami a 2026-os választás tétjét a háborúba sodrásban látja, ha nem a Fidesz marad hatalmon, és a hétfő reggeli poszt együtt azt rajzolja ki, hogy a magyar kormányzat úgy kívánja megakadályozni a háborút, hogy az Unió háborúpárti, Oroszország viszont békepárti, és ezért kéri a Fideszre a szavazatokat 2026-ban.

Tarjányi Péter nagyon szkeptikus, hogy az elkövetkező időszakban megállapodás születik az orosz-ukrán háborúban, mert olyan kibékíthetetlen ellentét van az orosz és az ukrán álláspont között. Az oroszok olyan témákban követelnek teljes elfogadást, mint a Donbász teljes területének átadása, a Krím, Luhanszk és Donbász, illetve Zaporizzsja és Herszon területeinek nemzetközi jogi elfogadása orosz területként. Ez azt jelentené, hogyha ezt aláírnák, azzal kijelenthetnénk, hogy a győztes mindent visz, ami a 19. századi gyarmatosító politika gondolkodásmódja, ami egyenesen vezetett az első és a második világháborúhoz. Ez egy olyan büntető béke lenne, ami egy következő háború előszobáját biztosítaná, de a mai világ sokkal gyorsabb, és egy ilyen békemegállapodás esetén az ukrán haderő létszáma 100 ezer főben lenne maximalizálva, és nem fejleszthetne drónokat, csapásmérő tevékenységet.

Az ukrán-amerikai tárgyalások során egy milliméterrel sem jutottak előrébb, miközben Washington egyre türelmetlenebb, Donald Trump pedig felelőssé teszi Európát a háborúért. Az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája arra fókuszált, hogy hogyan kéne kinéznie Európa vezetésének, hova kellene asszimilálódnia, egy olyan alárendelt helyzetbe kerülve, amiben az Európai Unió mindennel egyetért, amit Washington mond. Két nagyhatalom szeszélyének vagy titkos háttéralkuinak van kiszolgáltatva az Unió, és ellenük valamit lépni kell, miközben Európa képtelen saját magát megvédeni.

Magyarország Szlovákiával közösen azért gondolkodik az Európai Unió beperelésében a szankciók vonatkozásában, mert ez egy kettős célt szolgál. Az elsődleges szándék a kommunikációban a magyar emberek érdeke, a szankciók ártanak, megvédünk benneteket, és Brüsszel gonosz. A másodlagos szándék viszont a szankciók vonatkozásában Oroszországnak nagyon-nagyon szükséges segítségnyújtás, hiszen Magyarország áttételesen, vagy félig áttételesen segítette Oroszország hadigépezetét az időkivárásra játszó szankciók megszavazása során. Az EU a zárolt orosz vagyon felhasználásával (330-370 milliárd euró) Ukrajnának és Európa felfegyverzésére akar forrásokat biztosítani, ami nagyon fáj Oroszországnak, mert ez biztosítja Ukrajnának a folyamatos veszteségokozás lehetőségét. Oroszország ezzel szemben 100-120 milliárd euró értékben zárolt nyugati vagyont, amit már el is költött.

A sorkatonaság ismét terítéken van, Németországban szükségállapotú katonai szolgálatról beszélnek, de Dánia, Svédország és Norvégia is. Ez is az orosz fenyegetéssel kapcsolatos, ami miatt Európa érzi, hogy a haderő létszám egyáltalán nem elegendő. Tarjányi Péter szerint a közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok nem akarják megvédeni az országukat, mert nincs veszélyérzetük, és ami még nagyobb probléma, nincs olyan vezetés, amely mögé a fiatalok beállnának egy háború esetén. Oroszországban Vlagyimir Putyin kemény kezű vezető imidzse miatt nem kérdés az orosz társadalom számára, hogy olyan vezetők vannak, akiket érdemes követni. A szerződéses és tartalékos rendszer nálunk elindult, de nem elegendő az ország megvédéséhez, és a teljes társadalom mozgósításra való felkészítésére és társadalmi átvilágítására szükség lenne.

A Tájföld és Kambodzsa közötti légicsapások súlyos tünetei annak, hogy a Donald Trump által közvetített békemegállapodás összeomlott. Ez azt mutatja, hogy a felek nem érzik úgy, hogy abba kellene hagyniuk a harcot, mert a fegyvereknek komolyabb szava van. A békekötés valójában egy toldozgatás-foldozgatás volt, ami rövid távú megállapodásokhoz vezet, de az ellentéteket nem sikerült kigyomlálni.

Orbán Viktor törökországi látogatásának témája a Török Áramlat stabilizálása és a fekete-tenger térségének biztonsága, mivel Ukrajna nyíltan támadja az orosz árnyékflottához tartozó olajszállító tankereket, ami természeti katasztrófát hozhat. Törökország ötödik generációs vadászrepülőgép fejlesztésével és szárazföldi fegyverekkel komoly partner, és versenyfutás van Törökország és Izrael között, hogy milyen fegyverrendszereket vásároljon Magyarország. A migráció vonatkozásában a török-magyar barátság mellett azért a néhány milliárd euró is kellett Törökországnak, amit a nagyobb európai államok biztosítottak.

A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.