Nemzetközi

Óvatos közeledés a szuperhatalmak között: eredményes volt Trump pekingi látogatása?

BannerAdLabel
A Spirit FM Több-kevesebb című világgazdasági magazinműsorában Rónai Egon műsorvezető és Salát Gergely Kína-kutató az elmúlt hét egyik legmeghatározóbb nemzetközi eseményét, Donald Trump és Hszi Csin-ping pekingi csúcstalálkozóját elemezte.
Az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti feszültség felerősödése miatt a világ feszült figyelemmel kísérte a két szuperhatalom vezetőjének tárgyalását, kérdéses volt ugyanis, hogy a felek képesek-e dűlőre jutni a legfontosabb kérdésekben.

A konkrét megállapodásokat tekintve a találkozó keveset hozott, és Salát Gergely rámutatott arra, hogy nehéz megítélni Trump sikerét, mivel az amerikai elnök részéről nem rajzolódott ki világos stratégia. Az elnök csupán homályosan utalt nagy horderejű üzletekre, például megnövekedett szója- és repülőgép-értékesítésekre, ám ezekből tényleges kínai kötelezettségvállalás nem született. Ennek ellenére a szakértő szerint a látogatás önmagában is komoly eredménynek tekinthető. Egy elnöki csúcstalálkozó elsődleges célja nem a pontos kereskedelmi részletek kidolgozása, hanem a két ország közötti keretrendszer kialakítása. A tárgyalások kifejezetten baráti hangulatban teltek, és a legfőbb előrelépés az, hogy a felek elismerték a köztük lévő versengést, miközben ígéretet tettek annak korlátok között tartására, megelőzve a teljes körű konfliktust.

A gazdasági egyensúlyra való törekvés mellett a két vezető globális politikai érdekei jelentősen eltérnek. Miközben Trump próbál kilábalni a közel-keleti és az orosz-ukrán konfliktusokból, Kína bizonyos kérdésekben Oroszország mellett áll, Iránnal pedig komoly üzleti és fegyverszállítási kapcsolatokat tart fenn. Salát Gergely ugyanakkor kiemelte, hogy a Közel-Keleten léteznek átfedések, hiszen a tengeri kereskedelmi útvonalak biztonsága és a háború lezárása a világ legnagyobb olajimportőreként Kínának is elemi érdeke. Ezzel szemben Tajvan ügyében a felek álláspontjai teljesen békíthetetlenek.

A nemzetközi közösségben sokan tartanak attól, hogy a globális konfliktusok precedenst teremtenek Kína számára Tajvan lerohanására, a kínai vezetés azonban alapvetően más stratégiát követ. A szakértő szerint Peking nem a katonai megoldást részesíti előnyben, hanem gazdasági, kulturális és turisztikai eszközökkel próbálja saját gravitációs mezejébe vonzani a szigetet, hogy a lakosság idővel ne tudjon nemet mondani az ajánlatokra. Az erőszakos fellépés csupán egy esetleges provokáció vagy belpolitikai válság esetén életbe lépő alternatív terv, Kína inkább a lassú, megfontolt építkezést választja.

A hazatérő amerikai elnök a kommunikációjában azonnal hatalmas sikerként és történelmi jelentőségű üzletként mutatta be a pekingi utat a választói felé, kiemelve az elképesztő mennyiségű amerikai termék várható kínai vásárlását. Mivel azonban Kína ezeket a megállapodásokat semmilyen hivatalos dokumentummal nem erősítette meg, Trump nyilatkozatai egyelőre inkább a saját üzletkötői imázsának fenntartását szolgálják, mintsem a kézzelfogható valóságot.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.

BannerAdLabel
BannerAdLabel