Pesty László nem most jött rá, hogyan működik a NER
Hogyan én miért szövi át a kínai hitelezés Európát? A magyaroknál miért nem veri ki a biztosítékot egy jacht-ügy? Tóth Olivér Márk, a Deutsche Welle (DW) magyarországi szerkesztő-riportere volt az adás vendége.
Kína új Selyemutat épít: autópályát Montenegróban, vasúti összekötést Belgrád és Budapest között, és közben egyre több a kínai akkumulátorgyár vagy más, az elektromos autók készítését kiszolgáló üzem a régióban. Mit jelent ez Európára nézve? Milyen környezeti és anyagi veszélyeket rejtenek ezek a kínai beruházások? Az említett montenegrói útszakasz 41 km-es, 800 millió eurós kínai hitelből épült, maga az építkezés pedig 7 évig tartott. A beruházás óriási mértékben megnövelte Montenegró államadósságát, az összberuházás ugyanis 1,2 milliárd euróba került. Most egy kvázi adósságcsapdába került a montenegrói állam, fogalmazott az adásban Diseri Dóra, a DW Magyar főszerkesztője hozzátéve: folyamatosan fizetnie kell a kínai kölcsönt, ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy Peking esetleg elkobozhatja vagy forgalmon kívül helyezheti ezt az útszakaszt, és az útdíjak közel sem fedezik a beruházás költségeit.
A Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban Tóth Olivér Márk kiemelte, hogy itt az a fő kritika, hogy a kínai gazdasági érdekszféra kiteljesedése, hiszen nekik fontos, hogy a kínai árukat költséghatékonyabban szállíthassák Európába. Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban pedig szóba került az adásban, hogy nem kapunk pontos tájékoztatást, ami sokakban aggodalmat szül. Tóth Olivér Márk ezt a félelmet azzal is magyarázta, hogy nem bíznak az emberek abban, hogy a magyar hatóságok hatékonyan be tudják tartatni a szabályokat.
Diseri Dóra egy német kutatóintézet eredményeit idézve elmondta, hogy nem csupán a környezetterhelést érdemes megemlíteni a kínai beruházásokkal kapcsolatban, hanem az eladósodást. Ugyanis a hivatkozott felmérés szerint a kínai Selyemúttal kapcsolatos beruházásoknak már a 60 százalékát fenyegeti a nemfizetés veszélye. “Ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen Kína ezáltal az adósságcsapda által is valamennyire kötelékébe vonja az európai országokat” - fogalmazott.
A műsorban Mészáros Lőrinc nyári jachtozásáról is beszélgettek a műsorvezetők. Az újságírók arra keresték a választ, vajon az ügy miért nem verte ki a biztosítékot a magyaroknál? “Ez messzire vezet, de dióhéjban nagyjából a politikai verseny hiánya okozza ezt”, kezdte Tóth Olivér Márk. Hozzátette, hogy mivel nagyon nagy a szakadék a támogatottságok között, nincs tétje ezeknek a botrányoknak. Az viszont új színfolt volt, hogy kénytelenek voltak reagálni rá közéleti szereplők. Lakner Zoltán vélekedése szerint a Pesty László által megfogalmazott kritikáknak, és a “Lölő-jelenség” köztudatba kerülésének a háttere mögött indulat, vagy téves helyzetfelmérés is meghúzódhat. “De lehet, hogy ő is azok közé tartozik, akinek a lábára léptek és a nyilvánosságon keresztül próbál ezért elégtételt venni. Vagy eleve általa van megüzenve a klienseknek, hogy ismerjék meg a határaikat” - sorolta Lakner. Azt is elmondta Lakner, hogy “ezeket sokkal valószínűbbnek látom, mint azt, hogy Pesty László egyik nap felébredt és ráébredt, hogy működik a NER” - zárta gondolatait Lakner.
A teljes adás itt visszanézhető:
