Politikai akció az árrésstop?
Orbán Viktor március 17-től 30 élelmiszerre vezetett be ún. árrésstopot azokban a nagyobb élelmiszerüzletekben, amelyek nettó árbevétele 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy harminc alapvető élelmiszer, így például bizonyos tejtermékek, húsok és más alapvető élelmiszerek esetében 10 százalékban korlátozták a kereskedők árrését.
Nem az árát szabályozzák most a konkrét termékeknek, hanem azt határozzák meg, hogy mekkora hasznot tehetnek rá a kereskedők - ezt maximalizálták 10 százalékban, magyarázta a Spirit FM Europeo+ című műsorában Jandó Zoltán, a G7 újságírója. Ennek az intézkedésnek az azonnali hatására csökken az érintett termékek ára a boltokban, tette hozzá.
Leginkább ez egy politikai akció, fogalmazott az újságíró. Politikai racionalitás, kellő cinizmus - ezek lehetnek az intézkedés mögött Jandó szerint. Azt mondja, normál esetben ez nem tudja megállítani az inflációt, illetve az, hogy összemossák az árrést a nyereséggel, az egy cinikus és demagóg dolog. Az árrés nem a nyeresége a kereskedőnek, az árrés az, amennyivel drágábban adja a terméket, mint ahogy megveszi, és ezen kívül rengeteg költsége van: bérek, selejt, bérleti díj, stb. Az átlagos árrés a nagy láncoknál is 30-35 százalék, de ebből sok mindent ki kell gazdálkodni.
Diseri Dóra, a DW Magyar főszerkesztője beszélt arról, hogy vannak olyan termékek, amelyeket olcsóbban szerez be Németországban, mint Magyarországon. Ennek pedig sokrétű okai vannak, de ki lehet mondani, hogy egyes országokat jobban sújt az inflációs válság, mint másokat.
A teljes adást itt nézze meg:
