Pszichológus: lényegesen nagyobb a látens pedofília, mint amennyi viselkedésben is megnyilvánul
A Nagykép friss adásában a szexuális bántalmazásról kérdezte vendégeit Hont András és Németh Róbert. Hont szerint az erről való kommunikáció nem árnyalt, sokkal inkább elvágólagos, határozott és hangos, ami egyfelől érthető, hiszen mi másra rakna tabut egy társadalom, ha nem a gyerekeknek az egészséges felnövekedéséről. Németh Róbert hozzátette, hogy a téma bekerült a politikai térbe, ami nem arról ismeretes, hogy árnyaltan tudna témákat bemutatni.
A molesztálás fogalmába beletartozik az abúzus és a pedofília jelensége is – kezdte a fogalmak tisztázásával Dúró Zsuzsa pszichológus. Míg a molesztálás nem számít betegségnek, addig a pedofília egy mentális betegség, pszichiátriai esetnek tekinthető. A pedofília egy jogi fogalom, a serdülőkör előtti gyermekek iránti szexuális vonzalmat jelenti. Hangsúlyozta, hogy a pedofiloknak súlyos személyiségzavara, önértékelési zavara, átlag feletti szorongása és depressziója van, amivel orvoshoz kell fordulniuk.
„Nagyom jó, ha a pedofil egyén neveltetésében benne van egy fék-hatás, ami nem engedi manifesztálódni ezt az érzését” – mondta Dúró Zsuzsa.
Majd a jelenséghez kapcsolódó látenciáról beszélt. „Lényegesen nagyobb lehet létszámban az a társadalmi csoport, akiben benne lengnek ezek a hajlamok, és lényegesen kevesebben vannak azok, akinél ez viselkedésben is megnyilvánul” - mondta.
Felhívta a figyelmet egy fontos ellentmondásra: manapság rendkívül korán érnek a fiatalok, 12-13 évesen testileg tulajdonképpen érettekké válnak, viszont szellemileg még éretlenek. Szellemileg éretlen, a nemisége formálódó, de a szexualitása kialakulatlan, ezért nem képesek helyen értékelni a feléjük irányuló szexuális magatartást – magyarázta a pszichológus.
„Bármilyen módon – késztetéssel vagy erőszakkal – történő ráhatás, a fejlődésüket negatívan befolyásolhatja. Ha még bele is egyezik, akkor is nagyon negatív hatással van a későbbiekben rá: testileg és pszichésen”– fogalmazott Dúró Zsuzsa pszichológus.
Lux Ágnes gyermekjogi szakértő szerint nem egy magyar-specifikus problémáról van szó.
Lux szerint akár jó is lehet, hogy most a politikának a figyelme erre fordul, amennyiben a biztonságos iskolai környezetet célzó programokat akarják majd meghonosítani. Fontos, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül a problémáikkal, tudjanak hova fordulni bizalommal az iskolán belül is. ezért az iskolában kell lennie protokollnak – szögezte le. Hozzátette, hogy a pedagógusok képzésébe be kell vezetni a gyerekjogok készségszintű ismeretét.
Jellemző, hogy a bántalmazottak csak évekkel később állnak elő a történtekkel, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a bántalmazottnak nagyon kis százaléka tereli jogi útra az eseteket– mondta a gyermekjogi szakértő.
Az adásban megszólalt még Pion István költő és Urfi Péter, a 444 újságírója is. Itt hallgatható meg:
