Rekordmértékű ingatlandrágulás és a lakáspiac szakadéka
A szakértő rámutatott, hogy a fizetések vásárlóereje a lakáspiacon jelentősen romlott. Míg 2013-ban egy havi nettó átlagbérből még több mint egy négyzetméternyi használt lakást lehetett megvásárolni, addig 2025-re ez az arány 0,7 és 0,9 négyzetméter közé süllyedt. Az új építésű ingatlanok esetében még ennél is rosszabb a helyzet, hiszen egy átlagos havi bér ma már fél négyzetméter megvételére sem elegendő. Ez a folyamat a lakosság jelentős eladósodásához vezetett, mivel a megtakarításokból szinte lehetetlen lakáshoz jutni.
A kiugró áremelkedés hátterében elsősorban a keresleti oldalt ösztönző állami támogatások állnak. Vrazsovits Rita kifejtette, hogy a csok különböző változatai, a babaváró hitel, sőt még a munkáshitel is jelentős forrásokat csatornázott az ingatlanpiacra, mivel a szabad felhasználású összegeket is leggyakrabban ingatlan célra költik el. A tavaly bevezetett otthonstart program pedig újabb hatalmas lökést adott az áraknak és minden korábbi hitelpiaci rekordot megdöntött.
Az elemző hangsúlyozta, hogy bár a piaci beavatkozás bizonyos esetekben indokolt lehet, a magyarországi támogatások nagyrészt beépültek az árakba. A probléma gyökere, hogy miközben a keresletet folyamatosan stimulálták, a kínálati oldal nem bővült megfelelően. A szakértő szerint a jövőben arra lenne szükség, hogy ne a kevés meglévő ingatlan keljen el egyre drágábban, hanem érdemi új építkezések kezdődjenek. Bár születtek a kínálat bővítését célzó törvényi módosítások, ezek nem érkeztek időben ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják az állami programok gerjesztette áremelkedést.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.