Schiffer András: A jogállam forog kockán
Nagy vihart kavart, hogy az Országos Bírói Tanács két bírája személyesen találkozott az új amerikai nagykövettel. A Bírói Tanács közleménye szerint ebben semmi rendkívüli sincs, a Kúria elnöke azonban úgy látja, közfelháborodásra ad okot a két bíró viselkedése. Erről is kérdeztük Schiffer András és Vona Gábort a Spirit FM Bennfentesek című műsorában.
Ha nincs bíróság, aminek a pártatlanságában megbízhatnánk, akkor tényleg nincs az önkénnyel szemben semmilyen eszköz a kezünkben nekünk állampolgároknak - mondta Schiffer András. Az ügyvéd szerint a jogállami felfogás azt követeli meg, hogy bizonyos szabályokat, amiket jognak nevezünk, azokhoz nemcsak magunkat tartjuk, hanem a számunkra szimpatikus közéleti szereplők számára is ugyanazokat az elveket "vasaljuk be", amit a számunkra antipatikus szereplőkön számon kérünk. Vagyis nincs kettős mérce - hangsúlyozta.
"Bírák esetében, elhiszem, hogy aki gyűlöli Orbán Viktort és rendszerét, annak minden gesztusa szimpatikus annak, aki szembe megy vele, de ha a jogállamot kérjük számon Orbán Viktoron - joggal - akkor azért meg kéne állni, bármekkora is a gyűlöletindex a szívében Orbán Viktor iránt, hogy egy bírónak, egy jogállamban tényleg pozitívan, vagy negatívan kell viszonyulni a főhatalomhoz? Nem az lenne a dolog lényege, hogy én egy bírónak a politikai nézeteiről nem tudok semmit?"
- tette fel a kérdést Schiffer András.
Az ügyvéd azt mondta: önmagában abban nem lát kivetnivalót, ha egy nagykövet a közjogi szereplők és a munkájuk iránt érdeklődik. A kúria elnöke például jogosult a kúriát képviselni, de szerinte ha valóban hiszünk a jogállamban, akkor nem hozhatnak bírákat ilyen helyzetbe. Másrészt elképzelhetetlennek tartja, hogy egy bírót azért hívnak be a nagykövetségre, hogy megtudják tőle az igazat, "magyarul azt feltételezik, hogy a bíróságok szerepéről a bíró mást fog mondani, mint bármelyik közjogi szervezetet képviselő személy."
Egy dolgot nem lehet: egy bíró, akinek nincs mandátuma arra, hogy a bíró szervet képviselje, annak nem lehet véleménye a bírói fórukon kívül hallattszó véleménye - akár kormány, akár nagykövetség felé - a magyar bíróságok működéséről - mondta az ügyvéd.
"Ha hiszünk a jogállamban, akkor én elvárom azt, hogy ne csak párttagsága ne legyen egy bírónak, hanem a politikai felfogásáról se tudjak semmit."
Példaként hozta, hogy mi van akkor, ha holnap egy amerikai érdekeltségnek a perében fog ítéletet hozni ez a bíró, hogy fogja a közvélemény elfogadni, hogy pártatlan ítéletet hozott? Schiffer András szerint nem lehet ilyen helyzetbe kerülni egy bírónak.
Vona Gábor úgy véli, a kormánypárti sajtó azért reagált erre az ügyre ennyire erőteljesen, mert ha ez most "nem kerül megtorlásra", akkor az azt jelenti, hogy a rendszeren belül van kiszólás, a rendszer belülről remeg, ezért fontos most szerinte a Fidesznek, és a NER-nek, hogy ezt csírájában fojtsa el, vagyis ne üzenje azt, hogy ilyet meg lehet csinálni.
A stúdióban vita volt arról, hogy vajon nehezedik-e nyomás a bírókra, Vona Gábor szerint van befolyásolás, és pont az ez elleni fellépés szűkült be ezzel az üggyel.
Schiffer András viszont állította, hogy olyat, hogy azt érezte volna praxisa alatt, hogy egy bíró politikai utasításra hozott volna véleményt, soha fel sem merült benne.
Vona Gábor kifejtette: az igazi nagy károkozás az, hogy most egy olyan lehetlen és rossz értelmezési teret adott ez az ügy, hogy a bírói kar lényegében egy nagyhatalmi játszma részévé válik, és egy politikai helyzetbe helyezi önmagát.
Schiffer András úgy véli, az ügy után át kéne gondolni a bírói jogállási rendszert, és az összeférhetetlenségi szabályokon is cizellálni kellene.
Az ügyvéd feltette azt a kérdés is, miért lehet az, hogy Schadl György hónapok óta "sitten van", és még mindig ő a végrehajtói kamara elnöke.
"A független bíróság által hozott jogerős ítéleteket egy olyan karnak a tagjai hajtják végre, amely karnak az elnöke jelenleg előzetes letartóztatásban van, ez világbotrány."
- jelentette ki Schiffer András.
A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.
