Schiffer: Az EU-t nem Orbán veri szét, hanem az Európai Bizottság és az Európai Parlament
Schiffer András és Vona Gábor a Spirit FM Bennfentesek című műsorában reagált az Erasmus-ügyre. Az Európai Bizottság arról tájékoztatta a kormányt, hogy a 21 modellváltó egyetemet kizárják az Erasmus és a Horizont programból. A Bizottság ezt politikai összeférhetetlenséggel indokolta, mert a kuratóriumokban aktív politikusok is ülnek.
Vona Gábor megítélése szerint ez az Európai Bizottság legrosszabb próbálkozása: a jelenlegi helyzetben vagy végigviszik a harcot, ezzel a kormány narratíváját erősítik meg, akinek képviselői szerint Magyarország szabadságharcot vív Brüsszellel szemben. Ha az EB visszalép, akkor Orbán Viktor egy Facebook-bejegyzésben fogja közölni, hogy győztünk – vázolta feltevését. Hozzátette, csak néhány kommentelő ért egyet a Bizottsággal abban, hogy úgy kellene büntetni a kormányt, hogy teljesen ártatlan diákok ösztöndíját kell elvenni.
Schiffer András szerint az Európai Bizottság alkalmatlan, ennél tehetségtelenebb vezetése az Európai Uniónak nem volt, mint a von der Leyen-Bizottság. Véleményét azzal magyarázta, hogy Orbán Viktor megtehette volna, hogy visszavonja a minisztereit, utána beültet a helyükre az MCC-ből, a Megafonból, a Fidelitasból, a kormányhivatalokból castingolt különböző ifjú törököket, de ki járt volna ezzel jól vagy rosszabbul – teszi fel a kérdést.
Ha Varga Juditot vagy Szijjártó Pétert le kell cserélni mondjuk Megafonosokra vagy feltörekvő ifjú társadalomtudósokra, ez egy ipicit megbonyolította Orbánnak a belső hatalmi játszmáját – magyarázta Schiffer, de megítélése szerint ennek oktatáspolitikai, antikorrupciós szempontból semmilyen jelentősége nincs.
Felvetett egy olyan szempontot is, ami szerinte túlmutat az Erasmus-ügyön és Magyarország helyzetén is: a jogállamiságért folytatott küzdelem örvén az Európai Bizottság és az Európai Parlament– amelyik nyakig ül a korrupciós botrányokban – maga számolja föl az európai jogállamiságot. A jogállamiság azt jelenti, hogy vannak kölcsönösen elfogadott jogi normák, amelyek mindenkit kötnek.
„Itt most már mindenféle jogalap nélkül lehet belepofázni az országok szuverén hatáskörében tartott ügyekbe” – hívta fel a figyelmet Schiffer András.
Bár Schiffer szerint a felsőoktatási modellváltás felvet jogállamisági problémákat, mégpedig abban, hogy az alapítványokat létesítő törvényeket kétharmados szavazáshoz kötötte a parlament. Ezzel a kormány gyakorlatilag megszűntette a felsőoktatási kormányzást. De az Uniós alapszerződés szerint ebben nem osztottak lapot az Unió Bizottságának.
„Hogyha Magyarországot úgy lehet csicskáztatni, hogy semmiféle uniós, közösségi jogalap nincsen a szankcionálásra, akkor ezt bármikor, bármelyik Uniós tagállammal szemben is meg lehet lépni. Innen egyetlen lépés az EU szétverése. Ma az Európai Uniót nem Orbán Viktor veri szét, hanem az Európai Bizottság és az Európai Parlament, amelynek a vezetői nyakig ülnek a korrupciógyanús ügyekben” – fogalmazott az ügyvéd.
Vona Gábor úgy véli, ha valami politikai koncepció állhatott a Bizottság döntése mögött, akkor az lehetett, hogy a tanártüntetéseket egy újabb szintre emeljék, vagyis a közoktatás mellé fölzárkózzon a felsőoktatás is. Ugyanis úgy érzékeli, hogy mostanra a tanártüntetések amplitúdója mérséklődött, a Tudásmenetnek nem sikerült igazán bevonnia a vidéki társadalmat.
„Tettrekész magyar fiatalokról beszélünk, akiket hogyha sikerül ezeknek a tüntetéseknek a hullámaiba bekapcsolni, akkor az egy újabb löketet adhat” – fogalmazott Vona, és elmondta, attól tart, hogy visszafelé fog elsülni a Bizottság terve, és bárhogyan is alakuljon, Orbán Viktor a végén győztese lesz ennek a küzdelemnek.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
