“Sosem foglalkoztam azzal, mit fog szólni a közönség”
A Hyppolit, a lakáj igazi sikerfilm volt, éppen ezért kockázatos, ugyanakkor hálás feladat színpadra vinni. A Kult-ÓRA vendége Őze Áron volt.
Ahhoz, hogy hozzányúljanak a Hyppolit, a lakájhoz, “valóban kellett bátorság. De hát én egy bátor ember vagyok” - fogalmazott Őze Áron a Kult-ÓRA című műsorban a Spirit FM-en. A rendező elmondta: nyáron Kőszegen nagy sikert arattak a darabbal, a szereposztást pedig parádésnak tartja. Elárulta azt is, hogy nagy előkészítő munka előzte meg a folyamatot.
“Karácsony Ágnes dramaturg nyúlt ehhez hozzá, az én irányításommal, kéréseimmel. Leporoltuk egy picit. Én is azt gondolom, hogy ez az anyag, ezt szinte hungarikum, így is lehet nevezni, és én még azt is meg mertem csinálni, hogy nem feltétlen egy az egyben a zenés Hyppolitot rendeztem meg, hanem ez egy prózai változat, zenével. Tehát nyilván van benne olyan szereplő, Mimi, a lokáltáncosnő például, akit Auksz Éva játszik, ami megkerülhetetlen zene nélkül” - magyarázta Őze Áron.
A híres mondatok, mint például a “minden körülmények között az Operában voltunk”, természetesen szerepelnek a darabban, de mint Őze Áron elmondta, kicsit változtattak a szerepeken, picit pörgősebb lett a ritmusa, össze is vontak jeleneteket.
“Én a munkáim során sosem foglalkoztam igazán azzal, hogy a közönség mit fog ehhez szólni” - mondta Őze Áron. Szeret megélni olyan előadást is, amikor néma csöndben van a közönség, és a légy is megáll a levegőben, és a taps is alig mer kitörni, az is sikernek számít. A darab előkészítése során azonban nem foglalkoznak azzal, hogy adott jelenet után milyen reakcióra számíthatnak.
Beszélt arról is, hogy szerinte a napi politikának nincs keresnivalója a színházművészetben, ehhez pedig tartja magát. Ezt egyébként korábban is elmondta egy interjúban, de mint fogalmazott, ebből annak idején a sajtó kiragadott félmondatokat, a sajtó szalagcímet csinált és árkot ásott. Az ügy kirobbanásakor egyeztetett a sajtósával és a kommunikációs szakértőjével, és úgy döntött, nem reagál, “mert akkor ugyanígy labda maradok ebben a teljesen felesleges dobálózásban és játékban. Nem tudom, meddig tart egy ilyen. Szerintem iszonyú hamar elmúlik, mert aztán sajnos jön megint. más. Nem vagyok hajlandó részt venni ebben, se az árokásásban, se pedig labdának nem érzem magam” - hangsúlyozta.
A teljes beszélgetést hallgassa vissza itt:
