Szalay-Berzeviczy Attila: Akik a békét adottságként kezelik, azok felelőtlenebbek
A Krím 2014-es elfoglalása volt az egyik apropója, de nem is gondolta volna, hogy mire elkészül a könyvével, és idén kiadja, ki is tör a háború Ukrajnában. A Partvonal vendége Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász volt, aki az I. világháború eseményeit dolgozta fel úgy, hogy az mindenki számára érthető legyen. A beszélgetésből kiderül, hogyan járta végig a háború összes helyszínét, hogyan sikerült fotót készítenie Putyinról is, hogy jutott be ahhoz az emlékműhöz a Szuezi-csatornánál, ahova eddig senki. Évekig dolgozott rajta, hogy hiteles - szó szerint képet is - adjon a nagy háborúról.
– fogalmazott Szalay-Berzeviczy Attila.
Számára érdekes észrevétel, hogy az 1815-ös waterlooi csata és az 1914-es szarajevói merénylet között nagyjából száz év telt el, ahogy az orosz-ukrán háború is ennyi idő után pattant ki az első világháborút követően. Miért van az, hogy százévenként belesétálunk ugyanabba a problémába? – tette fel a kérdést.
Akik a békét adottságként kezelik, azok felelőtlenebbül lépnek, gondolkodnak és döntenek ezzel kapcsolatban – hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy Attila.
Azt gondolja, hogy a hidegháború végül azért nem fajult harmadik világháborúvá, mert a szovjetek és a NATO oldalán is voltak olyan katonai vezetők és politikusok, akik részt vettek a második világháborúban, és tudták, hogy a háború nem lehet egy opció. II. Erzsébet királynő halálával távozott az utolsó olyan államfő, aki a második világháborúhoz köthető.
A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.