Szalay-Berzeviczy Attila: Akik a békét adottságként kezelik, azok felelőtlenebbek

Nemzetközi

A Krím 2014-es elfoglalása volt az egyik apropója, de nem is gondolta volna, hogy mire elkészül a könyvével, és idén kiadja, ki is tör a háború Ukrajnában. A Partvonal vendége Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász volt, aki az I. világháború eseményeit dolgozta fel úgy, hogy az mindenki számára érthető legyen. A beszélgetésből kiderül, hogyan járta végig a háború összes helyszínét, hogyan sikerült fotót készítenie Putyinról is, hogy jutott be ahhoz az emlékműhöz a Szuezi-csatornánál, ahova eddig senki. Évekig dolgozott rajta, hogy hiteles - szó szerint képet is - adjon a nagy háborúról.

„Nem tudom félvállról venni azokat az aktuálpolitikai eseményeket, amik vannak, mert elég sok időt töltöttem az első világháború tanulmányozásával és azt gondolom, hogy az ükszüleink nem voltak ostobábbak, mint mi. Ugyanúgy gondolkodtak, mint mi, mégis belesétáltak a konfliktusba. Remélem, mi elkerüljük, de még ma sem lehet azt mondani, hogy elkerültük a legrosszabbat”

– fogalmazott Szalay-Berzeviczy Attila.

Számára érdekes észrevétel, hogy az 1815-ös waterlooi csata és az 1914-es szarajevói merénylet között nagyjából száz év telt el, ahogy az orosz-ukrán háború is ennyi idő után pattant ki az első világháborút követően. Miért van az, hogy százévenként belesétálunk ugyanabba a problémába? – tette fel a kérdést.

Akik a békét adottságként kezelik, azok felelőtlenebbül lépnek, gondolkodnak és döntenek ezzel kapcsolatban – hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy Attila.

Azt gondolja, hogy a hidegháború végül azért nem fajult harmadik világháborúvá, mert a szovjetek és a NATO oldalán is voltak olyan katonai vezetők és politikusok, akik részt vettek a második világháborúban, és tudták, hogy a háború nem lehet egy opció. II. Erzsébet királynő halálával távozott az utolsó olyan államfő, aki a második világháborúhoz köthető.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.