Szerepet játszott a Fidesz kétharmadában az orosz-ukrán háború kirobbanása?

Belföld

Siker vagy kudarc a magyar helyreállítási alapról szóló megállapodás? Veszíthet végül uniós pénzt Magyarország? Tehetett volna bármit másképp a kormány vagy az ellenzék, miután kitört a háború? A Spirit FM Harcosok klubja című műsorának évadzáró adásában Hont András újságíróval és Nagy Attila Tibor politikai elemzővel értékeljük az évet.

Alapvetően sikernek tartja Nagy Attila Tibor, hogy jóváhagyták Brüsszelben a magyar tervet, hiszen a megállapodás elmaradása azt eredményezte volna, hogy a helyreállítási alap pénzeinek mintegy 70 százaléka végleg elveszett volna december 31-e után, ezt a legrosszabb lehetőséget a kormány sikeresen elkerülte. A politikai elemző azt is sikernek tartja, hogy mind a hétéves uniós költségvetési ciklus operatív programjairól, mind a helyreállítási alapról sikerült megegyezni az Európai Bizottsággal. Arról is beszélt, hogy nem lett tehát igazuk azoknak az ellenzéki megmondóembereknek, politikusoknak, akik teljes kudarcot vetítettek előre, és abban reménykedtek, hogy majd Brüsszel képes lesz megfegyelmezni a kormányt. Hozzátette, hogy Lengyelország esetéből azért látható, hogy a megállapodás nem jelenti azt, hogy lesz pénz is.

Hont András is egyértelmű sikernek nevezte a műsorban a megállapodást. Az újságíró kiemelte, hogy ahhoz képest, hogy voltak, akik technikai államcsődről beszéltek az elmúlt hónapokban, a kormány nyugdíjemelést, - arcpirító - tíz százalékos béremelést a pedagógusoknak jelentett be. „Az a fajta, amit Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az unió intézményei folytatnak, még nem került sor, és úgy tűnik, ez egy intellektuális feladvány európai elemzőknek, politikusoknak, hogy hogyan is viszonyuljanak ehhez a kérdéshez” – fejtette ki Hont.

Abban a politikai elemző biztos, hogy valamennyi pénz be fog folyni, nem csak az előző hétéves költségvetési ciklusból, hanem az operatív programokból is, viszont csuklóztatás lehet szerinte. Már az 1996-os a Polgári Magyarországért vitairatban is látható, hogy bár a Fidesz igenli az euroatlanti integrációt, támogatta a NATO és az EU-hoz való csatlakozást, de a nemzeti érdekeket figyelembe vételével, és az akkori balliberális kormányt azzal támadta, hogy túlságosan meghajol külföldi, nyugati érdekek előtt, és ezt viszi tovább a mostani kormány, legalábbis kommunikációs szempontból – magyarázta Nagy Attila Tibor, aki azt is megjegyezte, hogy zárt ajtók mögött nem látja annyira keménykedőnek mindig a Fideszt.

Hont András szerint a külpolitika az a terület, ahol az elveket és az erkölcsöt nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Példaként hozta az azeri baltás gyilkos 2012-es kiadását, ami akkori nézőpontja szerint nem csak egy erkölcstelen megoldás volt, hanem szerinte hosszútávú érdekeinket is veszélyezteti. Most már Hont úgy gondolja, „hozzánk romlott a világ”.

Nagy Attila Tibor szerint látni kell azt, hogy Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki fontosnak tartja a történelem tanulságait, amit a maga képére formál és érvényesíti a politikájában. Tisztában van azzal, hogy sok ellenzéki politikus szerint a jövővel kell foglalkozni, nem a múlttal, de Orbán Viktor más állásponton van – mondta a politikai elemző. Arról is beszélt, a magyar kormány azt mondja: a nyugati világ részei, de nem akarják azt, hogy Magyarország túlzottan a nyugati periférián legyen, ezért megpróbálják kiegyensúlyozni azzal, hogy Oroszországgal, ázsiai országokkal is igyekeznek együttműködni, emiatt viszont Nyugaton erőteljes bizalmatlanság is van a magyar kormánnyal szemben. Hont András nem ért egyet azzal az állásponttal, ami azt a konfliktust vázolná fel, amely a Kelet és Nyugat hányódó Magyarország vs. a Nyugat harcaként írja le a jelenlegi állapotot.

Magyarország és a háború

Hivatkozás másolása

Erre az évre Európában – és Magyarországon is – leginkább Oroszország Ukrajna elleni támadása nyomta rá a bélyegét, amely a választási kampány hajrájában tört ki. Arra a felvetésre, hogy mennyiben játszott szerepet a háború kitörése az áprilisi végeredményben Hont András úgy válaszolt: a háborútól függetlenül egy megrendítő Fidesz-győzelem lett volna. Nagy Attila Tibor úgy reagált: Márki-Zay Péter számos, erősen vitatható nyilatkozata volt, amely sok zavart okozott az ellenzéki kampányban, úgy gondolja, a háború kommunikálása nagyban segített a Fidesznek a kétharmad megszerzésében. 

Hont András arról beszélt: 

„Márki-Zay Péter úgy viselkedett, mint egy nagy, liberálisnak nevezett - egyébként nem az -, progresszív portál kommentelője. Azt mondta vissza, amit az újságokban olvasott”. 

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.