Szijjártó: A háború kitörése óta nem emlegetjük fel a kisebbségi kérdéseket, de nem felejtettük el

A külügyminiszter a Spirit FM Harcosok klubja című műsorában beszélt arról, hogy a horvátok miatt az Európai Bizottsághoz fordulnak. A műsorban szóba került az orosz-magyar, illetve az ukrán-magyar viszony is.

Az Európát sújtó válságok közül jelenleg az egyik legjelentősebb az energiaellátás válsága, a biztonságos energiaellátás veszélybe kerülése, hiszen abszolút másokra vagyunk ráutalva az energiaszállítások tekintetében – erről Szijjártó Péter beszélt a Spirit FM Harcosok klubja című műsorának csütörtöki felvételén. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: nem termelünk ki jelentős mennyiségű földgázt, kőolajat, alapvetően 80-90 százalékban importra szorulunk, ezért számunkra a külvilággal való együttműködés az energiaszállítás szempontjából kritikus fontosságú.

Magyarország kőolajimportjának jelentős része a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik, amelyben az Oroszországból megvásárolt olaj Ukrajnán keresztül kerül tranzitálásra és érkezik meg Magyarországra. Amikor abban az országban, amely a tranzitot adja, háború van, és abban az országban, ahol az energiainfrastruktúrát gyakran éri támadás, az semmiképpen sem megnyugtató helyzet. Ilyenkor mindig fel kell készülni az esetleges vészhelyzetekre – magyarázta Szijjártó.

Nekünk, ha a Barátság kőolajvezetéket kiiktatják, akkor egy importútvonalunk marad, ez az Adria-kőolajvezeték, ami Horvátországból érkezik Magyarországra. A probléma az, hogy az Adria-kőolajvezetéknek a kapacitása kisebb, mint a magyar, a szlovák, illetve a cseh fogyasztás együttvéve. A külügyminiszter szerint a vezeték régóta esedékes kapacitásbővítésének elmaradása mellett komoly probléma, hogy a horvátok visszaélve a saját monopolhelyzetükkel a jelenlegi tranzitdíjnak a két és félszeresét akarják elkérni a jövő évben. 

Szijjártó szerint ez európai probléma, amit fel fog vetni a megfelelő uniós fórumokon. Hétfőn ismételten összeülnek Brüsszelben az energetikai kérdésekért felelős miniszterek, ahol a gázársapka bevezetésének részleteiről tárgyalnak. Szijjártó Péter a műsorban elmondta: azt kérte, hogy vegyék fel az ülés napirendjére a horvátok által emelni tervezett tranzitdíj kérdését, szeretné világossá tenni az európai energiaügyi miniszterek előtt, hogy ez egy olyan helyzet, ahol az Európai Bizottságnak lépnie kell, rá kell szorítani arra a horvátokat, hogy bővítsék a kapacitást, azt pedig európai szinten el kell utasítani, hogy egy ilyen helyzetben a tranzitdíjakat jelentős mértékben megemeljék, visszaélve a háborús helyzettel. A miniszter erről tárgyalt csütörtökön Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával.

Amikor kitört a háború gyorsan összerakta az első szankciós csomagot az Európai Bizottság. Az érvelés akkor úgy szólt, hogy a szankciók az oroszok térdre fogják kényszeríteni, és ezáltal elérik a békét – kezdte a háborúval kapcsolatos kérdésre a külügyminiszter. Szerinte, ha abból indulunk ki, hogy a szankciókhoz két érvet társított a Bizottság, egyik sem jött be. Azon szerinte nem érdemes vitázni, hogy az európai gazdaság mennyire járt rosszul a szankciókkal.

Érdemes szerinte visszanézni a Krímmel kapcsolatos válsághelyzetre, amikor sikerült a tárgyalásos helyzetet fenntartani és nem tört ki háború. Úgy véli, ebben nagy érdeme volt az akkori német kancellárnak, most nincsen ilyen európai súly, ezért van a legitim várakozás sok oldalról, hogy az amerikaiak oldják meg az oroszokkal. Arról is beszélt, hogy az nem lesz tartható, sem az oroszok, sem az európaiak részéről, hogy nem beszélnek egymással.

A kilencedik szankciós csomaggal kapcsolatban azt mondta: sikerült azt elérni, hogy akikkel fontos fenntartani a kommunikációt, ne kerüljenek fel a szankciós listára, és meg tudják oldani kritikus fontosságú magyar vállalatok alapanyag beszerzését. Szijjártó szerint olyan orosz kormánytagokról van szó, akikkel kommunikálni kell európai vagy amerikai oldalról annak érdekében, hogy békét lehessen kötni.

A magyar-orosz viszonyról úgy beszélt a műsorban: néhány szakmai kérdésre korlátozódó együttműködésről van szó, ezek főként az energiaellátás biztonságával kapcsolatosak.

Arra a kérdésre, hogy mennyire változtatta meg a háború kitörése a magyar-ukrán kapcsolatokat, azt mondta: „a háború kitörése óta nem emlegetjük fel a kisebbségi kérdéseket, de ez nem jelenti azt, hogy elfelejtettük volna őket. Most is egy új kisebbségi törvényt fogadtak el a háború kellős közepén Ukrajnában, ami semmilyen előrelépést nem tartalmaz a magyar nemzeti közösség jogainak biztosítása szempontjából. A magyar nemzeti közösség ugyanúgy jogfosztottságban él.” 

Mint mondta, Bukarestben a NATO külügyminiszteri ülésre meghívták az ukránokat, ahol a külügyminiszter egy informális ülés keretein belül tudott találkozni azokkal, akikkel találkozott volna, ha hivatalos ülés lett volna. Szijjártó szerint azért volt fontos ez a kormánynak, mert nem adhatják fel a magyar nemzeti közösség jogait.   

– fogalmazott.

A külügyminiszter szerint kérdés, hogy ha ez fontos az ukránoknak, akkor miért nem lehet egy gyors törvényalkotással visszaadni ugyanazokat a jogokat, amik már megvoltak. Amikor ezt felvetették az ukránoknak, akkor azt a választ kapták, hogy majd beszélnek róla és nem lehet kétoldalú kérdéseket keverni a NATO-ügyekkel. Miniszteri szinten addig nincsen közös bizottsági ülés, amíg nincsen a nemzeti közösségi ügye elrendezve – jelentette ki.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.