Szisztematikus leszámolás: Irán sarokba szorítása a globális sakktáblán

A legutóbbi szombati támadássorozat, amely Iránt érte, nem egy hirtelen ötlettől vezérelt katonai akció volt, hanem egy évek óta tartó, tudatosan felépített stratégia betetőzése.

Tarjányi Péter rávilágított, hogy a folyamat megértéséhez egészen 2023 októberéig kell visszatekintenünk, amikor Izrael számára világossá vált, hogy az évtizedek óta tartó iráni fenyegetést végérvényesen meg kell szüntetni. Ez a stratégia egyfajta „leszalámizó” taktikára épült: először a Hamaszt gyengítették meg Gázában, majd a Hezbollahot Libanonban, végül a szíriai Aszad-rezsim összeomlása után Irán térségbeli mozgástere minimálisra szűkült.

A szakértő szerint Irán az elmúlt 47 évben soha nem volt olyan gyenge, mint napjainkban. A jelenlegi támadás nem csupán egy válaszreakció, hanem egy hosszú ideje előkészített, precíziós műveletsorozat része, amelyben a tavaly júniusi, 12 napos légi hadjárat még csak „főpróbaként” szolgált. A januári belső lázadások és társadalmi feszültségek tovább gyengítették a teheráni rezsimet, lehetőséget adva Donald Trumpnak és az izraeli vezetésnek a végső csapás megindítására. A műveletek szervezettségét jól mutatja, hogy egyes hírszerzési akciók, mint például a kommunikációs eszközökbe rejtett robbanóanyagok bejuttatása, akár 18 hónapos előkészületet is igényelhettek.

A szombati eseményeket a szakértő nem klasszikus megelőző csapásként értékeli, hanem egy szisztematikus rendszerfelszámolásként. A támadások egyik elsődleges célja az iráni nukleáris ambíciók végleges letörése, amit a katonai és hírszerzési felsővezetés szinte teljes lefejezésével igyekeznek elérni. Bár a nyugati kommunikáció az iráni társadalom felszabadításáról és a forradalom támogatásáról beszél, a kép ennél jóval árnyaltabb. Az iráni rezsim ugyanis nem egyszemélyi vezetésre épül; a Forradalmi Gárda struktúrája lehetővé teszi a vezetők gyors pótlását, és a hatalmat nemcsak politikai akarat, hanem mély vallási meggyőződés is összetartja.

A konfliktus eszkalációja már most közvetlen hatással van a világkereskedelemre, különösen a Hormuzi-szoros környezetében. Bár Irán képességei korlátozottak a szoros tartós fizikai lezárására, már a puszta fenyegetés és a rádióüzenetek hatására is leállt a forgalom, ami az egekbe lökheti az olajárakat és a globális inflációt. A szakértő hangsúlyozta, hogy bár Irán képes távolabbi célpontokat, akár európai országokat is elérni rakétákkal vagy drónokkal, ezen eszközök nagy részét a modern légvédelem hatékonyan semlegesíti. A térségben tartózkodó magyar állampolgárok számára a legnagyobb nehézséget jelenleg a légi közlekedés megbénulása jelenti, de a hazaszállításuk koordinálása már folyamatban van.

A közel-keleti események az orosz-ukrán háborúra is komoly hatással vannak. Moszkva számára fájó pont Irán gyengülése, hiszen jelentős dróngyártási kapacitásoktól eshet el, emellett a Nyugat határozott erődemonstrációja üzenetként is szolgál a Kreml számára. Ugyanakkor Kijevben aggodalomra ad okot, hogy az amerikai erőforrások és fegyverrendszerek átcsoportosítása miatt Ukrajnának még inkább Európa támogatására kell támaszkodnia. A globális biztonságpolitikai helyzet tehát rendkívül feszült: miközben a Nyugat Iránnal számol le, Kína feszülten figyeli a folyamatokat, levonva a tanulságokat egy esetleges jövőbeni Tajvan elleni művelethez.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.