Tárgyalások a szakadék szélén: globális biztonságpolitikai körkép Tarjányi Péterrel
Az iráni helyzet kapcsán a szakértő rámutatott, hogy az Egyesült Államok olyan mértékű katonai erőt csoportosított át a térségbe, amely bármelyik pillanatban lehetővé tenné egy átfogó légicsapás-sorozat megindítását. Washington célja egyértelműen az iráni vezetés és a nukleáris kapacitások megsemmisítése, miközben a szárazföldi hadműveleteket a várható politikai fiaskó miatt kerülnék. A tárgyalások alapját éppen az a felismerés adta Teherán részéről, hogy az amerikai és izraeli hírszerzés pontosan látja a parancsnoki láncolatot, így egy esetleges támadás „lefejezné” a rezsimet. A szakértő szerint azonban a békés megoldás esélyét rontja, hogy az iráni vezetés a közelmúltbeli letartóztatásokkal próbálja megelőzni egy nyugatbarát alternatív kormány létrejöttét, miközben a washingtoni követeléseket belpolitikai öngyilkosság nélkül nem fogadhatja el.
A globális biztonságot tovább gyengíti, hogy lejárt az Egyesült Államok és Oroszország közötti, a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás. Bár Moszkva jelezte, hogy továbbra is tartja magát az ellenőrzési protokollokhoz, Washington részéről egyfajta stratégiai mulasztás figyelhető meg. A feszültséget fokozza Kína robbanásszerű nukleáris fejlesztése, amely 2030-ra elérheti az ezer töltetet, ám a háromoldalú egyezménynek még a körvonalai sem látszanak. Tarjányi kiemelte, hogy ezek a szerződések nem csupán papírok, hanem olyan biztonsági szelepek, amelyek korábban, például a nyolcvanas években, konkrét technikai hibák esetén is megakadályozták az atomháború kirobbanását a felek közötti „forró drót” révén.
Az orosz–ukrán konfliktusban a tárgyalások ellenére a helyzet kritikus. Miközben Abu-Dzabiban sikeres fogolycserék történtek, a harctéri realitás sötétebb képet fest. Oroszország célja a Donyec-medence júniusi elfoglalása, és ennek érdekében módszeresen pusztítja az ukrán logisztikai és energetikai infrastruktúrát. Ukrajna válaszul stratégiát váltott: a fegyvergyártás egy részét európai országokba, például Németországba és Nagy-Britanniába szervezi ki, hogy megóvja a gyártósorokat a bombázásoktól. A szakértő figyelmeztetett, hogy bár az ukrán társadalom ellenállása továbbra is erős, az emberhiány és a kényszersorozások körüli feszültség fokozódik. Amennyiben 2026 végéig nem születik tűzszünet, az energetikai hálózat teljes megsemmisülése olyan telet hozhat Ukrajnára, amelyet az ország már nem képes átvészelni.
A távol-keleti régióban Japán történelmi fordulatot hajt végre: feladva évtizedes pacifista doktrínáját, gigantikus haderőfejlesztésbe kezd Kína és Észak-Korea fenyegetése miatt. Ez a lépés globális jelentőségű, hiszen a japán védelmi kiadások növekedése amerikai erőforrásokat szabadíthat fel, ami közvetve Európa biztonságára is pozitív hatással lehet. Végezetül a szakértő kitért Magyarország balkáni szerepvállalására is, indokoltnak nevezve a Terrorelhárítási Központ boszniai irodanyitását. Tarjányi szerint a magyar szakemberek mélyen értik a térség komplexitását, így a szélsőséges iszlám elleni küzdelemben való részvétel szakmai szempontból is megalapozott döntés.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
