Tárgyalóasztalhoz ül a kormány és a Közjegyzői Kamara az átszervezési tervek miatt
A felmerült reformjavaslatok szerint egyes közjegyzői feladatköröket a kormányhivatalokhoz vagy a bíróságokhoz helyeznének át. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf hangsúlyozta, hogy a rendszerben nincsenek strukturális problémák, a tervezett módosítások pedig komoly gyakorlati aggályokat vetnek fel. Érvelése szerint a kormányhivatalok és a bíróságok száma jóval elmarad a közjegyzői irodákétól, így az átszervezés jelentősen rontaná a szolgáltatások fizikai elérhetőségét az állampolgárok számára.
A jogi ügyvezető komoly gazdasági ellenérveket is felsorakoztatott. Jelenleg a közjegyzői irodák fenntartási, informatikai és bérköltségeit közvetlenül azok a magánfelek fizetik meg, akik a szolgáltatásokat saját magánérdekükből, például lakásvásárlás vagy végrendelkezés céljából igénybe veszik. Ha ezek a feladatok átkerülnének az államhoz, a működési költségek az adófizetői közösséget terhelnék, vagyis a teljes társadalom finanszírozná az egyéni magánügyeket. Példaként említette, hogy egy vállalkozás számára szükséges aláírási címpéldány elkészítését az állami hivatali struktúrában közvetve a boltban áfát fizető nyugdíjasok állnák.
A bírósági rendszerbe történő visszahelyezéssel kapcsolatban a szakember emlékeztetett arra, hogy a bíróságok leterheltsége miatt korábban éppen az ő javaslatukra kerültek ki bizonyos feladatok a hatáskörükből, ráadásul a bírósági illetékek minden szinten magasabbak a közjegyzői díjaknál. Az állami hivatalok jelenlegi túlterheltségét jól mutatja, hogy a budapesti ingatlannyilvántartási adásvételek átfutási ideje már most is hosszú hónapokat vesz igénybe, így az újabb ügycsoportok átvétele csak tovább növelné a lakossági várakozási időt.
A beszélgetés másik lényeges témája a magánszemélyek közötti kölcsönadási szokásokat vizsgálta egy friss lakossági kutatás alapján. Az adatok szerint minden második magyar érintett valamilyen tartozásban vagy kölcsönadásban, a jogi tudatosság azonban még komoly fejlesztésre szorul. Sokan a családi vagy baráti kapcsolatok miatt kínosnak érzik a papírmunkát, pedig a szerződések hiánya később komoly bizonyítási problémákhoz és hosszas pereskedésekhez vezethet, különösen örökösödési helyzetekben.
A közjegyző a biztonságos hitelezéshez az írásbeliség mellett a jogi szakértő bevonását, vagy legalább egy közjegyzői tartozáselismerő nyilatkozat tételét javasolja. Ez a hatósági okirat ugyanis közvetlenül végrehajtható, így vita esetén elkerülhetővé válnak az évekig tartó bírósági eljárások.
Arra a kérdésre, hogy tárgyalnak a kormánnyal, a szakértő azt válaszolta, hogy
igen, tárgyalunk a kormánnyal. Jövő héten fogadja a kamara vezetését az igazságügyi miniszter.
A teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.