Templomból söröző: ez történik, ha kevesebb a hívő?
Csak Magyarországon 1,3 millióval csökkent a történelmi egyházak híveinek száma az elmúlt 10 évben.
A legutóbbi népszámlálás megmutatta, hogy 28 százalékkal kevesebben vallották magukat római katolikusnak, mint 2011-ben, a reformátusoknál és az evangélikusoknál pedig 17-17 százalékos volt a csökkenés. Magyarországnak keresztény kormánya van – hangsúlyozzák mindig a politikai vezetők. De keresztény országnak nevezhető még egy olyan ország, ahol többségbe kerültek a nem hívők, és ahol minden eddiginél nagyobb az árok a társadalmi csoportok között? És mivel magyarázható a hívek elfordulása?
„Bizalmi válság alakult ki” – mondja Gégény István, a Szemlélek keresztény portál alapítója, katolikus teológus, akivel az egyház és a politika iszonyáról, kiüresedő templomokról valamint az egyházon belül történt szexuális visszaélésekről is beszélgetett Vogyerák Anikó műsorvezető és Diseri Dóra, a DW Magyar főszerkesztője a Deutsche Welle és a SpiritFM vodcastjában, az Europeo+-ban.
Diseri Dóra elmesélte, hogy Brüsszel mellett forgatott nemrég az egyik stábjuk egy olyan templomban, ami ma már sörfőzdeként működik. Pontosabban söröző lett belőle: helyben főzik a sört, amit utána ott el is lehet fogyasztani. 2022-ben váltott a templom “profilt”. Volt, aki azt mondta, hogy jó kezdeményezésnek tartja, mások viszont úgy gondolják, hogy bár szomorú, hogy deszakralizálják a templomokat, legalább megmaradnak az épületek és nem rombolják le őket.
A katolikus hívek száma egyébként jelentősen csökkent Belgiumban, és erre a trendre reflektál, ami a templommal történt - magyarázta Diseri Dóra. Hozzátette, hogy Európában máshol is előfordul, hogy egy templomot másra kezdenek el használni. Németországban például 2000 óta 500 templomot deszakralizáltak, Berlinben például van egy olyan templom, amit ma már gyerekmúzeumként használnak, de van olyan templom is, amit óvodának használnak, de találni olyat, ami könyvtárként működik.
Gégény István elmondta, hogy érthető és elfogadható az, hogy a témát erős érzelmek kísérik, ugyanakkor a tények magukért beszélnek: ha csökken a hívek száma és funkciójukat veszítik a templomok, két-három út mutatkozik. Vagy a sorsára hagyják addig, amíg az enyészeté lesz, vagy azt mondjuk, hogy erőnkön felül megmentjük a templomot, vagy pedig új funkciót kap az épület. “Ez egy teljesen érthető trend” - szögezte le Gégény István. Bár a sörfőzdés példát ő is erősnek tartja, hiszen míg egy óvoda vagy egy könyvtár közelebb van ahhoz az étoszhoz, amiért azt a templomot építették, addig egy söröző, bár a találkozásoknak, jó beszélgetéseknek a színtere, már fájdalmas átalakulás lehet úgy, hogyha esetleg ittasan nőket molesztálnak.
Összetettnek nevezi a képet, de nem gondolja azt, hogy helytelen lenne egy templomot nem templomként használni. Feltette a kérdést: jobb-e, ha megmarad egy épület, és a kor szellemének vagy az adottságoknak megfelelően valami hasznos funkcióval tovább él, és esetleg egyszer templomként még újraélhet?
A teljes beszélgetés itt visszahallgatható:
