Természetes motiváció és a nevelés kudarca: kulisszatitkok a vadállatok filmes világából

A farkasok, medvék és más vadállatok jelenléte a filmvásznon mindig lenyűgözi a nézőket, ám a jelenetek mögött álló nevelési és koordinációs munka kevesek számára ismert. 

A Spirit FM Adj esélyt! című műsorában Tótpeti Lili egy rendkívüli vendéget köszöntött a stúdióban Horkai Zoltán állatkoordinátor és filmes szakember személyében, aki nem érkezett egyedül: egy alig huszonhét napos, Elza nevű farkaskölyköt is magával hozott. A beszélgetés során a szakember beavatta a hallgatókat a vadállatok nevelésének szigorú szabályaiba, a hollywoodi produkciók kulisszatitkaiba és abba a különleges filozófiába, amely harmincéves pályafutását vezérli.

Horkai Zoltán gyermekkora óta vonzódik a farkasokhoz, a szenvedélyét pedig olyan irodalmi élmények alapozták meg, mint Jack London vagy Fekete István művei. Bár vendéglátóipari iskolát végzett, majd a Washington State University hallgatója volt, hazatérése után azonnal megvásárolta első farkasát, Wolfit Gödöllőn, Kósa Józseftől, akinek hatalmas állatgyűjteménye volt. Az első időkben a családi szállodában nevelt ragadozó még komoly galibákat okozott, szétrágva a vendégek ruháit és csomagjait, ám a szakember hamar rájött, hogy a filmezés világa jelenti az igazi utat számukra. Egy svájci stábbal és egy osztrák filmszemlével kezdődött minden, ahol felfigyeltek az állat rendkívüli nyugalmára és kameraképességére, ami megnyitotta a kaput a nemzetközi és hollywoodi produkciók felé.

A farkasok nevelésében a legfontosabb tényező az időzítés. Horkai Zoltán hangsúlyozta, hogy a kölykökkel már nyolc napos koruktól kezdve intenzíven foglalkozni kell, és folyamatosan emberek közé, buszra, villamosra kell vinni őket, hogy teljesen hozzászokjanak a környezethez. Ha egy farkaskölyök eléri a hat vagy hét hetes kort, már túl késő elkezdeni a szelídítést, és az állat alkalmatlanná válik a filmes munkára. A kölykök gondozása rendkívül megterhelő feladat, hiszen kezdetben négyóránként kell őket szoptatni, a takarítás és a folyamatos figyelem pedig teljes embert kíván.

A nevelés alapköve a dominancia helyett a kölcsönös tisztelet és a türelem. A szakember az édesapjától tanult elvet követi, miszerint a nevelés kudarca a verés, így soha nem alkalmaz erőszakot az állataival szemben. Ennek ellenére a szakmában elkerülhetetlenek a sérülések. Pályafutása során Horkai Zoltánt harapta már arcba farkas, és egy alkalommal a Brumi nevű, négyszáz kilós medvéje is súlyos fejsérülést okozott neki egy fotózás alkalmával, ami után negyven öltéssel kellett összevarrni a sebeit. Ezek a tapasztalatok azonban nem tántorították el, hiszen a medvék és farkasok részéről tapasztalt feltétel nélküli szeretet és bizalom minden nehézségért kárpótolja.

A filmrendezők gyakran állítanak látszólag lehetetlen elvárásokat az állatok elé, amelyeket csak komoly szakmai leleményességgel és az állati viselkedés mély ismeretével lehet megoldani. Egy tisztítószer-reklám forgatásán például Hollandiából hozott pingvinekkel kellett dolgozni, akiknek a forgatókönyv szerint ki kellett jönniük a hűtőszekrényből. Mivel a hosszú út után az állatokat nem érdekelte a hal mint csali, a szakember egy hatalmas tükröt helyezett el a kamera mellé. A pingvinek meglátták a saját tükörképüket, és a kolóniaösztönt követve egyszerűen áttotyogtak a kamera előtt, mintha a társaikhoz igyekeznének. Ugyanezen a forgatáson egy kanári madarat úgy vett rá a kamerába tátogásra, hogy a kalitkából kiengedve addig röptette, amíg az el nem fáradt, majd a színész vállára téve a madár a levegőért kapkodva tökéletesen produkálta a kívánt mozgást.

A Nicholas Cage főszereplésével készült hollywoodi produkcióban a farkasoknak egy vágtázó lovaskocsit kellett megtámadniuk. A feladatot úgy oldották meg, hogy a farkasoknak nem a lovakat kellett üldözniük, hanem pontosan tudták, hogy a pálya végén elhelyezett ketrecben várja őket a hús. Amikor a rendező utólag megváltoztatta a mozgásirányt, a jelenet veszélyessé vált, a vezérkan ugyanis bekerült a hatalmas lovaskocsi kerekei közé, de szerencsére túlélte az esetet. Az állatkoordinátor kiemelte, hogy ilyen helyzetekben az ő felelőssége megállítani a forgatást, hiszen a bíróság előtt is neki kell felelnie az állatok és az emberek biztonságáért.

A stúdióban felvett jeleneteknél, ahol a farkasnak agresszívan rá kellett ugrania a kamerára, a szakember az úgynevezett mesterséges motivációt alkalmazta. A falkavezér kan elé egy asztalra felültették az alfa nőstényt, akit elzártak tőle, majd beengedték a kan saját, már három éves fiát, aki elkezdett érdeklődni a nőstény iránt. A féltékenység és a dominanciaharc azonnal kiváltotta a falkavezérből a maximális sebességet és az agresszív arckifejezést, így az ugrás pillanatában tökéletes képsorokat rögzíthettek. A trükk lényege minden esetben az, hogy az állat azt higgye, a cselekvés a saját ötlete volt.

Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTUbe csatornáján.