Toroczkai Puzsérnak: a magyar nép lenézése, amiről beszélt

Belföld

Kelet és a Nyugat közötti törésvonalról, valamint az orosz-ukrán háborúról vitatkozott a Spirit FM Harcosok klubja című műsorában Puzsér Róbert publicista és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke.

Az lenne a legjobb, ha nem kellene választani Kelet és Nyugat között és Magyarországnak elsősorban egyensúlyozni kellene – erről beszélt a Harcosok klubjában Toroczkai László, aki számára a legjobb az lenne, ha a Kelet és Nyugat közötti törésvonalat fel lehetne számolni. A Mi Hazánk elnöke úgy véli, egy mesterséges és természetellenes törésvonal, ami régóta a Kelet és a Nyugat közé lett rajzolva. A többpólusú világrend ezzel a nagyon megerősített kelet-nyugati törésvonallal kezd kirajzolódni, amit problémának tart. Toroczkai szerint egyensúlyoznunk kellene a kettő között, de a realitás az, hogy most mélyül el ez a törésvonal. Úgy gondolja: a nyugati oldalon az lenne a feladat, hogy demokratikusan kivívják azt, hogy egy nemzetnek lehessen más álláspontja, mint amit például a Biden-kormány szeretne.

Puzsér Róbert nem értett egyet a műsorban Toroczkai Lászlóval abban, hogy ez egy mesterséges törésvonal lenne Kelet és Nyugat közt, ez a Római Birodalom kettéválásával már megtörtént. A törésvonalat identitáskérdésnek tartja, ami nem lehet spekuláció tárgya. A publicista szerint nem fogjuk felszámolni a Kelet és Nyugat közötti törésvonalat, azok civilizációs törésvonalak. Szerinte nem el kell döntenünk, hogy hol állunk, hanem vagy vagyunk valakik, akiket Géza fejedelem és István király a Nyugathoz térített meg, nem Kelethez.

Orosz-ukrán háború

Hivatkozás másolása

Toroczkai szerint jelenleg egy új világrend kialakítása zajlik. A pártelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna egy korrupt rendszer nagyon régóta, ettől függetlenül volt egy megválasztott, legitim kormánya Ukrajnának, amely úgy döntött, nem akarja támogatni az EU-s és a NATO-integrációt, erre jött egy puccs, ezek után lépett Putyin. Toroczkai arról beszélt, a magyar érdekeket kell nézni és meg kell próbálni kimaradni, mert ennyire közel a II. világháború óta nem álltunk egy nukleáris háborúhoz. Hozzátette, nekünk csillapítani kell a konfliktust, és nem gondolja, hogy az lenne a csillapítás, hogy mindenki amerikai nyomásra beszállnak a háborúba.

Puzsér Róbert a műsorban elmondta: akkor találkozott Toroczkai László nevével, mikor 2006-ban a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet akarta lebontani, azóta úgy látja: minden megváltozott. Majd azt kérdezte a pártelnöktől: mi volt a baj 2006-ban, azzal a Szabadság téri emlékművel. Toroczkai szerint az volt a probléma az emlékművel, hogy az nem katonai sír, hanem egy elnyomó rendszer emlékműve. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi Oroszország nem a régi Szovjetunió és nem a régi Szovjetunió bolsevik, kommunista rendszer örököse. Megjegyezte, hogy a jelenlegi putyini Oroszország közelebb áll a cári Oroszország örökséghez, elismerte, hogy van egy birodalmi gondolkodás, de 1945-ben és 1956-ban Magyarországot a Vörös Hadsereg szállta meg és nem Oroszország – mondta.

Puzsér szerint azt, hogy Putyin milyen mértékben resztalinizálja Oroszországot azt jól mutatja az a felmérés, ami szerint eléri a 70 százalékot azoknak az aránya, akik a Sztálin történelmi szerepét összességében pozitívan látják, azoknak az aránya viszont a 20 százalékot sem éri el, akik negatívan látják. „Ez az Oroszország. Ez a Vlagyimir Putyin, aki, ha időutazást tehetne, megakadályozná a Szovjetunió felbomlását” – fogalmazott. Toroczkai hozzátette, hogy Putyin a beszédében kijelentette, hogy nem akarja visszaállítani a Szovjetuniót. Puzsér szerint Sztálin megítélésében a putyini rendszernek nagyon erős, meghatározó szerepe van, hozzátette, hogy ma az oroszoknak nem a terror jut az eszébe Sztálinról, hanem a nagyhatalmiság.

Mit kaptunk Kelettől és mit a Nyugattól?

Hivatkozás másolása

A Mi Hazánk elnöke vérlázítónak nevezte, hogy lerombolták a Turul-szobrot a Munkácsy-vár fokáról, a helyére pedig az ukrán állami címert rakták ki, ezeket magyarellenes támadásnak gondolja, aminek az a célja, hogy Kárpátaljáról eltüntessék a magyarokat és a magyarok emlékét, ami után szerinte nehéz lenne egy magyarnak támogatni az ukrán nemzetállamot.

Az 1848-49-es, az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtásáért Oroszország felel, valamint Szent István ünneplése arra a politikára kötelez minket, ami az istváni út, az identitás – válaszolt Puzsér Róbert, aki szerint lehet azt mondani, hogy egy másik Oroszország volt, ami leverte a forradalmat, de ez a periféria – amit hívhatunk Oroszországnak, Szovjetuniónak, előtte Oszmán Birodalomnak - évszázadonként megszáll minket és megfoszt minket a szuverenitásunktól. Toroczkai László úgy válaszolt: mindhárom eset csúsztatás, a legközelebb talán még a cári Oroszország 1848-49-es beavatkozása áll az igazsághoz. A Mi Hazánk elnöke hangsúlyozta, hogy a vérbe fojtást a császári osztrák csapatoknak, hatalomnak köszönheti a magyarság. Hozzátette, hogy a világosi fegyverletételnél a magyar szabadság és forradalom vezetői az oroszok előtt akarták letenni a fegyvert, mert nem az oroszokat, hanem az osztrákokat tartották főellenségnek. Megjegyezte, hogy Kelet és Nyugat-párti is egyben.

Orosz-ukrán háború

Hivatkozás másolása

Puzsér Róbert nem hisz abban, hogy létezik sajátos magyar érdek, ami az identitástól megkülönböztethető. Identitáskrízisnek nevezte azt, hogy kalkulálnak azzal, hogyan tudunk a legjobban kijönni ebből a helyzetből. „Magyarország a nyugati civilizáció szégyene ezzel az oroszbarátsággal. Értem, hogy közben mi a nyugati szövetségrendszerhez tartozunk katonailag, gazdaságilag és politikailag, de eközben csak a vak nem látja, hogy a magyar társadalom érzelmi áthangolása már megtörtént, és azt, ahogyan a magyar jobboldal a nyílt oroszdrukkolást műveli” – fogalmazott a publicista.

Toroczkai szerint a magyarság és a magyar nép lenézése volt, amit Puzsér kifejtett, pont fordítja látja: a Fidesz a saját politikáját a nép akaratához igazítja, ezért jöttek át a liberális oldalról egy radikális oldalra. A magyar népet bölcsnek tartja, és büszke arra, hogy a magyar nép ennyire józanul tudja szemlélni, ami Ukrajnában zajlik. Úgy gondolja, hogy a magyar és az európai érdekeket szabadna képviselnünk.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.