Trianon külső és belső okai, valamint a szabadkőműves páholyok szerepe
Trianon külső és belső okairól, a magyarországi szabadkőművesség általános és kitűzött céljairól beszélgetett Somodi-Solymos Eszter Dr. Raffay Ernő történésszel, a Magyarságkutató Intézet munkatársával, a Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítvány egyik alapítójával a Spirit FM Eredet című műsorában.
Dr. Raffay Ernő szerint Trianon belső okai közé tartozik a szabadkőművesség. A professzor az Eredet című műsorban említette, hogy kutatásai során számtalanszor járt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának a P szekciójában, ahol több millió, szabadkőművesek által készített páholy okirat található.
„A nagy személyiségek, hogyha a széthúzó erőként dolgoznak, akkor ez békeidőben nem baj, de hogyha mondjuk egy nagy világháború van - ugye a világtörténelem első modern gépi, nagyipari háborúja zajlott 1914 és 1918 október vége között -, amikor általában az erkölcs, a jó erkölcs nagyjából eltűnik, viszont a gazdasági élet összeomlik, szociális, társadalmi, politikai bajok, mindenfélék keletkeznek az országban. Na, akkor nincs meg az adott nemzet között az összefogás, hogyha súlyos politikai balhék vannak, nagy összeütközések, esetleg politikai gyilkosságok. Abban az esetben Trianon belső oka, tehát a széthúzás, az gyakorlatilag egy ország veszélyt okozhatja” – mondta a műsorban Dr. Raffay Ernő.
Kutatásai szerint 1917-ben volt a legtöbb magyarországi szabadkőműves páholy, szám szerint 102 és közel 7500 szabadkőműves. A konzervatív páholyok voltak körülbelül kétharmados többségben, és erős harcot vívtak a radikális liberálisok ellen.
„A szabadkőművesség az egy vegyes felvágott ideológiailag is, politikai célban is, kulturális céljaiban is nagyon komoly kulturális átalakítást akartak. Hát Ady Endre emiatt e célból csatlakozott például a Martinovics páholyhoz” – hozott fel egy példát.
A teljes beszélgetést visszahallgathatják itt:
