„Túléltük”: 2024 a demokratikus választások helyett a populista népszavazások éve volt?
2024-et a választások éveként harangozták be, de valódi választások helyett inkább csak a populista és nem populista alternatívák közötti népszavazásokat láttunk mind az európai parlamenti választásokon, mind Donald Trump megválasztásánál az USA-ban mind pedig a német vagy a francia választásokon – emelte ki Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Fund regionális igazgatója, akivel Europeo+ c. podcastsorozatunk évzáró epizódjában 2024-et értékeltük külpolitikai szempontból.
Hegedűs Dániel szerint 2024-ben a magyar kormány külpolitikája elkezdte feladni a mozgásterét, és Orbán Viktor tisztán ideológiai alapon kötött szövetségeket, amelyek gazdasági szempontból nem mindig voltak előnyösek Magyarország számára. Ezt mutatja az is, hogy az Európai Bizottság 2013 óta először túlzottdeficit-eljárást indított hazánkkal szemben, hiszen hiányoznak azok a forintban mérhető ezermilliárdok, amelyek uniós forrásként nem kaptunk meg, illetve nagy eséllyel nem is fogunk megkapni. Mindeközben a kínai és az amerikai kapcsolatok gazdasági előnyeit pedig még nem látni.
“Túléltük” - fogalmazott Hegedűs Dániel, hozzátéve, hogy abban lát nagyobb különbséget a korábbi évekhez képest, hogy a nyugati demokráciákban megváltozott a választások jellege. Vagyis egy populista és egy liberális értékeket megmutató alternatíva között választhattak, amihez már Kelet-Európában hozzá vagyunk szokva. Ezek az átrendeződések közül volt, amit előre lehetett látni, például Trump győzelmét, de a francia nemzetgyűlési választások meglepetéseket hoztak.
Ahogy egyre destabilizálódnak a nagy demokráciák, úgy lesznek “népszavazások” stratégiai opciókról, semmint választások pártok és kormányzati opciók közül. Szerinte az, amit látunk, a klasszikus, liberális demokrácia válságjelensége.
Vogyerák Anikó műsorvezető arról is kérdezte Hegedűs Dánielt és Diseri Dórát, a DW Magyar főszerkesztőjét, az adás állandó vendégét, hogy hogyan hat Magyarországra a német helyzet, az AfD erősödése, az autóipar válsága illetve az Olaf Scholz vezette német kormánykoalíció összeomlása.
A teljes adást itt nézze vissza:
