Tűzoltók az állatokért: hogyan zajlik a bajba jutott kedvencek és vadállatok mentése?

A Spirit FM Adj esélyt! című állatvédelmi műsorában az állatmentés egy olyan különleges vetülete került előtérbe, amellyel a hétköznapokban ritkán találkozunk.

Tótpeti Lili műsorvezető Mukics Dániellel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjével beszélgetett arról, milyen kihívásokkal szembesülnek a tűzoltók, amikor bajba jutott állatokhoz riasztják őket, és hogyan lehet felkészülni a váratlan veszélyhelyzetekre.

A tűzoltók munkája során az emberek és az állatok kölcsönösen segítik egymást. A katasztrófavédelem kötelékében dolgozó személykereső kutyák eltűnt személyek és romok alatt rekedt túlélők felkutatásában nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget, míg a tűzvizsgáló kutyák rendkívüli szaglásukkal képesek azonosítani a gyújtogatásoknál használt éghető folyadékokat. Ez az együttműködés azonban kétoldalú, hiszen a tűzoltók sem hagyják figyelmen kívül az állatok szenvedését. Évente átlagosan 600-700 olyan valós esethez riasztják a szakembereket, ahol állatok kerülnek veszélybe. A statisztikák alapján a leggyakrabban a mérhetetlenül kíváncsi kutyák szorulnak segítségre, akik különböző árkokba, gödrökbe, aknákba vagy kutakba esnek bele. A második helyen a macskák állnak, akik előszeretettel bújnak be szűk helyekre, így gyakran ablakrácsokból, ereszcsatornákból, kéményekből vagy autók motorteréből kell kimenteni őket. A haszonállatok, például tehenek, lovak és kecskék szintén gyakran esnek emésztőgödrökbe, de a vadon élő állatok mentése is mindennapos feladat. Őzek, szarvasok, vaddisznók, borzok, nyestek, aranysakálok és hódok egyaránt szerepelnek a mentési palettán, a nagyobb vadak jellemzően kerítésekbe szorulnak, vagy agancsukkal gabalyodnak bele focikapukba, hófúvó hálókba, emellett a téli időszakban a befagyott vizek jegén rekedt patások mentése és a vadgázolások utáni műszaki beavatkozás is gyakori feladat.

Az esetek egy részében már a telefonos bejelentés során kiderül, hogy állat van a dologban, máskor viszont csak a helyszínen, például egy lakástűz felderítése közben szembesülnek ezzel a tűzoltók. Amikor egy társasházi lakás kigyullad, a tűzoltók kötelessége minden érintett ingatlanba behatolni az életmentés érdekében. Ha egy ajtó mögül ugatás, nyávogás vagy kaparászás hallatszik, a szakemberek azonnal bemennek a kisállatért. Emiatt rendkívül hasznos az állatvédő egyesületek azon kezdeményezése, hogy a gazdik matricát helyezzenek el a lakás ajtaján, jelezve a kedvencek jelenlétét. Mukics Dániel hangsúlyozta, hogy a tulajdonos távollétében egy egyszerű kézzel írt üzenet vagy egy ajtóra tűzött papír is óriási segítség a tűzoltóknak, akik ilyenkor a legkisebb károkozásra törekedve hatolnak be az otthonokba a mentés érdekében.

Az állatmentés minden esetben egyedi kihívást jelent, hiszen nem létezik általános vadmentési protokoll. A beavatkozás módját mindig a helyszíni körülmények és a rendelkezésre álló eszközök határozzák meg. Egy bajba jutott állat, legyen az vadállat vagy akár egy rémült házi kedvenc, nem tudja, hogy a tűzoltó segíteni érkezik, így a pánikba esett viselkedése nehezítheti a munkát. Gyakran előfordul az is, hogy viharkárok felszámolásakor, az útra dőlt fák feldarabolása közben a fatörzsek odvaiban madárfiókákat vagy kis denevéreket találnak, akiknek a tűzoltók gondoskodnak a biztonságos elhelyezéséről. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb baleset megelőzhető lenne, ezért arra kéri az ingatlantulajdonosokat, hogy a kerti kutakat, árkokat, aknákat és emésztőgödröket minden esetben fedjék le, hiszen ezekbe nemcsak állatok, hanem akár gyerekek vagy felnőttek is könnyen beleeshetnek.

Veszélyhelyzetekben az állatok kiszámíthatatlanul reagálnak és általában elrejtőznek. Nem ritka, hogy a tűzoltók a lángok megfékezése után, a romok átvizsgálása közben a kanapé mögé bújt, füstmérgezést kapott kutyát vagy macskát találnak. Ilyenkor a hátukon lévő oxigénpalackok és légzőkészülékek segítségével lélegeztetik be, vagy éppen újraélesztik a kisállatokat, sikeresen megmentve az életüket. A katasztrófavédelem történetében akadnak egészen rendkívüli, bravúros mentések is. A szóvivő példaként említette azt a 2023 nyarán történt esetet, amikor a győri állatkert huszonkét éves, öttonnás elefántbikája, Pembe rosszul lett, és olyan szerencsétlen helyen csuklott össze, hogy képtelen volt egyedül felállni. A tűzoltók emelőpárnákkal, csörlőkkel, kötelekkel és tömlőkkel emelték végül lábra az óriási állatot. Mukics Dániel hozzátette, hogy a tűzoltók számára nincs lehetetlen, de a nagytestű állatok, például egy emésztőgödörbe esett ló mentése komoly fejtörést okoz, mivel a normál kötelek a ló saját súlya miatt súlyos vágási sérüléseket okoznának, így ilyenkor széles tűzoltótömlőket alkalmazva kell rögtönözni a biztonságos kiemeléshez.

A mentések mellett szép számmal akadnak téves vagy indokolatlan riasztások is, amelyek leggyakrabban a macskákhoz köthetők. Amikor a macskák megijednek, vagy éppen a párzási időszakban felmásznak egy fára, a járókelők azonnal tárcsázzák a segélyhívót. A szóvivő kiemelte, hogy ha a macska képes volt felmászni a fára, akkor onnan le is tud jönni, feltéve, ha a fa alatt csoportosuló és kiabáló családtagok hagyják megnyugodni az állatot. A tűzoltókat csak akkor indokolt hívni, ha a macska ténylegesen beszorult valahova, vagy ha már két-három napja igazolhatóan nem tud lejönni a magasból, hiszen, ahogy a szakmabeli mondás tartja, a fán még egyetlen macskacsontvázat sem lehetett látni. A róluk való gondoskodás és a biztonságuk megteremtése az emberek felelőssége, hiszen ezen a bolygón az összes élőlénnyel együtt lakunk. Az Adj esélyt! című műsor kiemelt szakmai együttműködő partnere a Közös ügyünk az Állatvédelem Alapítvány.