Új lendületet kaphat a hazai szélenergia: milliárdos beruházások és technológiai fordulat előtt a piac

A magyarországi energetikai szektor jelentős változás előtt áll, hiszen a kormányzat átfogó szélenergiaprogramot hirdetett, amelynek keretében 2030 végéig legalább 4000 megawattnyi új csatlakozási lehetőséget kell biztosítani a hálózaton.

Magyar László, az Energiaklub megújuló energia szakértője a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában elemzi az előttünk álló folyamatokat, rávilágítva arra, hogy a kitűzött fejlesztési irányok nemcsak az országos energiamix kiegyensúlyozása miatt lényegesek, hanem a zöldátállásban szerzett lemaradásunk pótlását is szolgálják.

Magyarországon az elmúlt 15 évben szinte egyedülálló módon nem épültek új szélerőművek az Európai Unióban. Jelenleg mintegy 330 megawattos kapacitás működik az országban, amely egy főre vetítve a 23. helyre sorolja hazánkat az unió 27 tagállama között. A régió egyes országaival való összevetés is mutatja az eddigi lemaradást, hiszen Lengyelországban már a 10 ezer megawattot is meghaladja a telepített teljesítmény, de Ausztria és Románia is jóval előbbre jár. A 2030-ra megcélzott 4000 megawattos kapacitás tulajdonképpen a szomszédos országok jelenlegi szintjéhez hozza fel a hazai hálózatot, miközben a szakmai szervezetek szerint a szélerőművek ideális aránya a naperőművek teljesítményének nagyjából a fele lenne. Ez a két technológia kiválóan kiegészíti egymást, mert a szélerőművek éppen a napmentes időszakokban, az éjszakai órákban és a téli hónapokban termelnek jobb hatásfokkal, csökkentve az ország drága villamosenergia-importfüggőségét.

A megváltozott szabályozási környezet és a technológiai fejlődés teljesen új alapokra helyezi a beruházásokat. Míg a korábbi évtizedekben elsősorban az ország észak-nyugati csücskében, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében épültek erőművek, a modern turbinák már az alföldi területeken is hatékony működésre képesek. A beruházási folyamat minimálisan két-három évet vesz igénybe, mivel a megfelelő helyszínek kiválasztásához legalább egyéves helyi szélmérésre, környezetvédelmi hatástanulmányokra és az építési engedélyek megszerzésére van szükség. Különösen gyors megvalósítást tehet ugyanakkor lehetővé az úgynevezett hibrid megoldás, amikor a meglévő naperőművek csatlakozási pontjaihoz illesztenek szélerőműveket, elkerülve az új hálózati kapacitások lefoglalásának szükségességét.

A szélenergia egyik legnagyobb előnye a napenergiával szemben a rendkívül kis területigénye. Egy mai, 6-7 megawattos teljesítményű turbina mindössze néhány száz négyzetméteres alapterületet igényel, így a 4000 megawattos összteljesítmény elérése még utakkal együtt sem igényelne 60-70 hektárnál több földterületet, ami töredéke a naperőművek területhasználatának. Ezen felül a technológia az elmúlt másfél évtizedben lényegesen olcsóbbá is vált, a megawattra vetített beruházási költség nagyjából a felére csökkent, az élettartam pedig eléri a 25 évet. Az Európai Unióban a szélenergia életciklusra vetített termelési költsége jelenleg körülbelül 50 euró megavattonként, amely fele a hagyományos vagy fosszilis erőművek költségeinek.

A kötelező tenderek és a megnyíló piac nemcsak a tapasztalt spanyol, osztrák, dán vagy német gyártóknak kínálnak felületet, hanem a magyar vállalkozások számára is új beszállítói és üzemeltetői lehetőségeket teremtenek. Mivel a szélerőművek mára tisztán piaci alapon is életképesek, megépítésük nem igényel adófizetői pénzeket, a beruházásokat a magántőke és a banki finanszírozás bevonásával tudják megvalósítani a szereplők. A piaci alapon működő zöldberuházások így érdemben járulhatnak hozzá Magyarország és az Európai Unió klímavédelmi céljainak eléréséhez.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.