Újabb fordulat a devizahitelesek ügyében: mentőöv vagy újabb akadály az adósoknak?

A Spirit FM aktuális gazdasági magazinja, a Több-kevesebb, Krónai Egon műsorvezetésével ezúttal a lassan húsz éve húzódó devizahiteles történet legújabb fejleményeit járta körül.

A téma aktualitását egy friss törvényjavaslat adja, amelyet a Tisza frakció két képviselője, Hantosi István, az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság elnöke, valamint Mellétei Barna Márton jegyez. A javaslat célja a korábbi devizahiteles törvények felülvizsgálata, és ennek érdekében indítványozza a folyamatban lévő peres eljárások felfüggesztését, valamint a végrehajtások szüneteltetését. A műsor vendége Krizsa Lajos devizahiteles ügyvéd volt, aki rávilágított arra, hogy a kezdeményezés bár jó szándékú, a gyakorlatban komoly csapdákat rejt a károsultak számára.

A szakértő alapvetően egyetért azzal a gondolattal, hogy a 2014-ben meghozott és 2015-ben hatályba lépett korábbi jogszabályok nem rendezték megfelelően a fogyasztók helyzetét, amit a mai napig folyamatban lévő perek tömege is bizonyít. Az új javaslat értelmében a felfüggesztések addig tartanának, amíg a jogalkotó felül nem vizsgálja a régi törvényeket az időközben kialakult európai uniós bírósági gyakorlat fényében. Krizsa Lajos szerint míg a végrehajtások szüneteltetése egyértelműen kedvező az adósoknak, a peres eljárások automatikus, hivatalból történő leállítása sok esetben kifejezetten hátrányos helyzetet teremthet.

Különösen kritikus a helyzet azoknál az adósoknál, akiknek a lakóingatlanát már elárverezték, és éppen a szerződésük érvénytelenségének megállapításáért küzdenek a bíróságon. Ha a bíróság kimondaná az érvénytelenséget, az adósoknak csak a ténylegesen felvett forintösszeggel kellene elszámolniuk a bankkal, kamatok és kezelési költségek nélkül. Mivel sokan már az árverezés előtt is lényegesen többet fizettek vissza a tőkeösszegnél, jelentős pénzt követelhetnének vissza a pénzintézetektől. A perek bizonytalan időre szóló felfüggesztésével azonban ezek a károsultak patthelyzetbe kerülnek: sem lakásuk, sem a nekik járó pénzük nem lesz, miközben az eljárásuk megreked.

A jogalkotó nem vette figyelembe, hogy a devizaadósok rendkívül eltérő élethelyzetben és jogi státuszban vannak. Vannak, akik folyamatosan és szerződésszerűen fizetik a havi törlesztőrészleteket a jogvita mellett is, és a perek leállítása ellenére a fizetési kötelezettségük megmarad, sőt a bankok akár fel is mondhatják a szerződéseiket. Mások azért perelnek, mert a bank a már megállapított érvénytelenség vagy elévülés ellenére sem adta ki a zálogjog-törlési engedélyt. Az egységes, automatikus leállítás helyett sokkal igazságosabb és praktikusabb megoldás lett volna, ha a törvény az adósoknak biztosít mérlegelési jogot, hogy a saját konkrét ügyükben kérik-e a felfüggesztést vagy sem.

A helyzetet tovább bonyolítja az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő, egy magyar vonatkozású ügyből kiinduló előzetes döntéshozatali eljárás, amely az árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatos. Ez a döntés kötelező érvényű lesz a hazai bíróságokra nézve, és magasabb szintű jogforrásnak minősül a magyar törvényeknél. Ha a hazai jogalkotó még ezen uniós ítélet megszületése előtt hoz új szabályozást, az könnyen ellentmondásba kerülhet a nemzetközi döntéssel, ami tovább nyújthatja a devizahiteles áldozatok kálváriáját.

A jelenlegi formájában a törvényjavaslat a bíróságokra is bődületes és felesleges munkaterhet róna, hiszen minden egyes ügyben hivatalból el kellene rendelni a felfüggesztést, majd elbírálni a javaslatban ugyan biztosított, de bonyodalmakat okozó fellebbezéseket. Ha a rendszer csak az adós kifejezett kérésére lépne működésbe, az radikálisan csökkentené az igazságszolgáltatás terheit. A műsor zárásaként elhangzott a remény, hogy a szakmai aggályok és módosító javaslatok még a parlamenti szakaszban eljutnak az előterjesztőkhöz, és sikerül egy cizelláltabb, az adósok érdekeit valóban szolgáló jogszabályt megalkotni.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.