Űrorvoslás és technológia: A Semmelweis Egyetem szerepe az űrkutatásban
A hosszú távú űrmissziókban részt vevő űrhajósok napi két órát szigorúan edzenek az űrállomás fedélzetén, erő- és kardioedzéseket végezve, ami elengedhetetlen a gravitáció hiánya miatti izom- és csontleépülés megelőzéséhez.
Az űrtechnológia hasznosulása a Földön
Dr. Nagy Klaudia Vivien, Magyarország első ESA-minősített űrorvosa szerint az űrkutatásban történt fejlesztések közül az egyik legfontosabb a betegmegfigyelő monitor, amit ma már a mentőautótól az intenzív osztályig mindenhol használnak. Továbbá a telemedicina eszközei, például az okosóra-EKG is innen származtathatók, amely sok esetben diagnosztikus értékkel bírhat egy ritmuszavar felismerésében.
Az űrorvoslás a telemedicinára épül, mivel az űrhajósok és az orvosok között nagy a távolság és az eszközpark limitált. Ezért az űrállomáson elérhetők olyan eszközök, mint például az ultrahang-készülék, amelynek képanyagát guider szonográfus irányításával elemzik, valamint az EKG- és szemfenék-vizsgálatra alkalmas készülékek.
Az űrbeli környezet hatása az emberi testre
Az űr az emberi szervezet minden szervrendszerére hatással van, méghozzá azonnali, korai és későbbi hatások formájában. Azonnali és korai hatások: A mikrogravitációs környezetben a gravitáció megszűnése miatt a teljes keringő és a keringési rendszeren kívüli folyadékmennyiség a felső testfél felé tolódik. Ennek látható jele a holdvilágarc és a pipaszárláb, továbbá tünetek is jelentkeznek, mint például fejfájás, hányinger, szédülés és orrdugulás. Néhány nap alatt a szervezet alkalmazkodik a vizeletürítés útján, ami a testfolyadékok körülbelül 20%-át távolítja el.
Űrtengeri betegség az egyensúlyérzékelő rendszer megbolondul, ami hányingert, hányást és szédülést okoz. Későbbi hatások, hogy kialakulhat vérszegénység és a vázizomrendszerre is kifejt hatást, mivel a tartóizmok inaktivitása miatt a szervezet leépíti azokat, ami kóros szintű izom- és csontleépülést eredmény.
Pszichológia és ggészségügyi kiválasztás
Az űrhajós kiválasztás rendkívül szigorú szabályrendszer alapján működik, és a pszichológiai válogatás a kiválasztás szerves része, ami két napot is igénybe vehet. Fontos, hogy az űrhajósok stabil, egészséges pszichével rendelkezzenek, és megfeleljenek a kooperatív képességek, a szabálykövetés és az együttműködés elvárásainak. Fizikai szempontból is számos egészségügyi probléma jelent kizáró kritériumot, de az egészséges életmód alapvető elvárás, mivel az űrbe csak optimális fizikai állapotban lehet elindulni.
A Hunor-program keretében a Semmelweis Egyetem több mint húsz klinikája vizsgált meg 25 jelöltet. A nemzetközi sztenderdek mellett a magyar szakemberek plusz vizsgálatokat (például szívemer-vizsgálatot, alvadási paraméterek) is bevezettek, amivel egy saját magyar nemzeti know-how-t alakítottak ki.
Kimondható, hogy az űr egy egészségtelen környezet, mivel a károsodások ellen folyamatosan védekezni kell. A leginkább megterhelő hatás a gravitáció hiánya, de a kozmikus sugárzás ellen is szükséges a védekezés, ami a Földön a rákutatás során is alkalmazott technológiák alapját adja. Az űrgyógyszerészet is virágkorát éli, hiszen a gyógyszerfejlesztések (például onkológiai gyógyszerek) az űrben történő kísérletekkel indulnak.
Orvos és űrhajós: a karantén bizalma
A közös munka már a kiválasztás előtt megkezdődik, és az űrhajósnak az űrben rendszeres orvosi beszélgetéseken és telemedicinás vizsgálatokon keresztül van lehetősége az orvosi segítségre. A misszió előtt kötelező, szigorú két hetes karantén célja, hogy az űrhajós betegség nélkül lépjen be az űrhajóba, és ne vigyen fel fertőzést az űrállomás személyzetére. A karantén időszaka, ami Kapu Tibor esetében a csúszások miatt 31 nap volt, elősegíti az orvos-beteg bizalmi kapcsolat elmélyülését is.
A laparoszkópiás műtét technológiája is az űrorvoslásban történt fejlesztéseknek köszönhető, bár a súlytalanságban történő műtét technikai kihívásai (például a vér szétlebegése) miatt még kísérleti fázisban van. A jövő explorációs misszióinál az orvos jelenléte és az automatizált robotsebészet is szóba jöhet, ahol a gyógyszereket és eszközöket 3D-ben kell majd kinyomtatni.
Dr. Nagy Klaudia Vivien szeretné tovább vinni és kamatoztatni a Hunor-program során megszerzett tudást, többek között európai űrügynökségi pályázatokon keresztül, valamint űrorvosi ismereteket integrálni az orvosképzésbe.
A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
