Vadállatmentés, őshonos fajták és téli segítség: így segíthetünk a hidegben

Több mint 3000 megmentett állaton van túl a Fővárosi Állat és Növénykert 2024-ben, ami minden idők legmagasabb száma, sőt az előző év, 2600 fős rekordját is túlszárnyalta.

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője volt a Spirit FM Esély című műsorának vendége, ahol a vadállatmentésről, az őshonos állatok megőrzéséről és a téli segítségnyújtás lehetőségeiről is beszélgettek. A szóvivő elmondta, hogy a vadállatmentés nagy része őshonos állatokkal kapcsolatos, de kiugró eset volt a tiszafüredi drograzzián talált, illegálisan tartott kistigris. A két és három hónap közötti állatot, amely az illegális tartás megszüntetése miatt került be az Állatkertbe, a rendőrség foglalta le.

A tigris azért is az Állatkertben van, mert a megfelelő körülmények biztosítása bonyolult, és a jogszabályok úgy bástyázzák körül a tartását, hogy az leginkább csak állatkertekben lehetséges. Az állat szakértői gondoskodás, állatorvosi felügyelet és szakszerű takarmányozás mellett van, jó egészségi állapotban van, megkapta a védőoltásokat, és már 9 kilóról 11 kilóra gyarapodott. Hanga Zoltán kiemelte, hogy az Állatkertnek van tapasztalata a tigrisekkel, hiszen már az 1870-es évek óta foglalkoznak velük, és saját szibériai tigriseik is vannak. A megmentett, kobzott tigrist várhatóan márciusig az Állatkertben tartják, ahol esetleg a közönség is láthatja, majd hosszabb távon a veresegyházi medveotthonban helyezik el.

A szóvivő a vadállatmentés kapcsán felidézte a 90-es éveket, amikor Mátyásföld térségében egy kertben illegálisan tartott oroszlán, Leona ügye borzolta a kedélyeket. Ekkor is az Állatkert helyezte el az állatot, de a legtöbb esetben mégis a hazai vadon élő állatok mentése zajlik. Régen is behoztak az emberek kiesett énekesmadarakat vagy törött szárnyú gólyát, mert aggódtak értük, de ez eleinte csak néhány állatot jelentett évente. Ahogy az emberek egyre inkább segíteni akartak, úgy nőtt a segítségre szoruló állatok száma is, ezért az Állatkert egy egész vadállatmentő központot hozott létre. Itt a Magyarországon honos, segítségre szoruló állatokat fogadják, és részben magánszemélyek hozzák be őket, részben pedig nemzeti parkokkal, illetve a Magyar Madártani Egyesülettel működnek együtt. A cél, hogy sikeres rehabilitáció után az állatok visszakerülhessenek a természetes élőhelyükre.

A vadállatmentés forgatókönyvére vonatkozó kérdésre Hanga Zoltán elmondta, hogy helyszínre kivonuló szolgálatuk nincs, ezért érdemes a weboldalukon található telefonszámot hívni. Általában az a rendszer, hogy a magánszemélyek hozzák be az állatokat, akiket egy kartondobozba helyeznek el, ügyelve a megfelelő levegőztetésre. Előfordulnak téves riasztások is, amikor valaki teljesen jó szándékkal visz be nem megmentendő állatot, például sünit az erdőből. Fontos megjegyezni, hogy mérlegelni kell, hogy az állat valóban segítségre szorul-e, hiszen a vadállatok az ember elől menekülni próbálnak, mert az a természetes reakciójuk. Ha egy madár nem tud elrepülni az ember elől, valószínűleg segítségre van szüksége.

A szóvivő kiemelte az őshonos háziállatok és háziállatfajták megőrzésének fontosságát is, mint a magyar szürkemarha, a hucul ló vagy a mangalica sertés. Ezek a fajták elvesztették gazdasági jelentőségüket, kimentek a divatból, emiatt kevesebben foglalkoznak velük, és megritkulhatnak. Az Állatkert már az 1910-es évek óta bemutatja a hazai háziállatokat is, megelőzve ezzel a világ állatkertjeinek trendjét. A városlakó emberek többségének számára ezek az állatok is egyre inkább egzotikusnak számítanak, és fontos, hogy a gyerekek is láthassák, hogy például a tej honnan származik. Megemlítette, hogy ez a negatív tendencia egyébként megfordítható, a magyar szürkemarha és a mangalica sertés példája is azt mutatja, hogy ha újra divatba kerülnek, vagy kiderül a gazdasági jelentőségük, akkor újra reneszánszukat élhetik.

A téli segítségnyújtás kapcsán a madáretetés szabályait ismertette. Fontos, hogy a madáretető macska által el nem érhető helyen legyen, illetve, hogy a téli szezon végéig folytassuk az etetést, ha már egyszer elkezdtük, mert a madarak odaszoknak, és nehézséget okoz számukra, ha hirtelen megszűnik a táplálékforrás.

Arról is szó esett, hogy mi a teendő a vadak etetésével. A szarvasok és vaddisznók esetében a vadgazdálkodás témaköre a mérvadó, de például a sünöknek a kertben kihelyezett élelemmel segíthetünk, de csak nem téli időszakban, mert a sünök téli álmot alszanak. A külvárosi részeken, ahol vaddisznók és rókák is előfordulnak, általában a békés együttélés a cél. A szóvivő javasolta, hogy próbáljuk elkerülni azt a szituációt, hogy az állat azt higgye, veszélyben van, és ellentámadásba kezdjen, ami balesetveszélyes lehet.

A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.