“Valaki azt gondolja, hogy a világon létezik ilyen, hogy zsidó színjátszás?” - kifakadt Borgula András

“Azzal, hogy egy zsidó színházi specifikációt indítanak, még nem is lenne olyan nagy probléma” - kezdte Borgula András, a Golem Színház alapítója, művészeti vezetője. Viszont szerinte az elnevezés, hogy “zsidó színész szak”, ez problémás, a tartalom előtt már a név sem szerencsés, elhamarkodott választásnak tartja.

Borgula feltette a kérdést a Spirit FM Kult-ÓRA című műsorában: vajon Budapesten lesz-e látogatottsága egy héber nyelvű színháznak? Szerinte aki az üzleti szervet csinálta, sosem dolgozott színházban.

Azt is mondta, ha komolyan vették volna a saját maguk ötletét, összegyűjtöttek volna egy társulatot, akiknek a színészképzésük már megvan és nekik héberül betanították volna a szövegeket. Elmondta, hogy Bukarestben is van egy zsidó színház, ahol jiddisül beszélnek, és románra feliratozzák az előadást.

“Őszintén szólva, hogy milyen anyagi vagy művészeti szempontok játszhatnak szerepet ebben a projektben, azt nem tudom” - fogalmazott Borgula András. Egyébként ő a  Zsidó Színházak Szövetségének az európai nagykövete, és elárulta, hogy nem érkezett hozzájuk megkeresés, hiszen akkor tudnának segíteni, ötleteket mondani. 

Abban egyébként nem lát kivetnivalót, hogy a színészek tanuljanak a zsidó kultúráról. Hangsúlyozta: Izraelben járt színművészetire. “Valaki azt gondolja, hogy a világon létezik ilyen, hogy zsidó színjátszás? Még Izraelben sem létezik ilyen! Ott is mindenki színjátszást tanult, aki színész szakra ment. Ez annyira abszurd, hogy nem is tudom fokozni”. 

Furcsának tartotta a Milton Friedman Egyetem partnerségét is Borgula, ahol egyébként nem létezik színész szak. De azt is kijelentette, hogy Vidnyánszky Attilának is kevesebb zsidó színházi tapasztalata van, mint neki.

Sok jóindulat, sok egyéb dolog is lehetett a projekt mellett, de ez egy szakmailag nem megalapozott ötlet volt, amit rosszul neveztek el, és ő nagyon sajnálja, hogy sem a Nemzeti Színház igazgatója, sem az egyik kollégája nem hívta fel Magyarország egyetlen zsidó színházát, hogy megkérdezze, milyen nyelven játszanak, mit jelent a zsidó színház, kik a képviselői, honnan lehetne szakmai támogatást kapni? “Én elhiszem, hogy Köves Slomó szakavatott vallás témában, de érdekelne, mikor volt utoljára színházban, ott mit látott, mi a szakmai véleménye róla, tudja-e, hogy mi a különbség Liliom és Liliomfi között” - sorolta.

Az ő olvasatában egyébként a zsidó színház azt jelenti, hogy bár ők ugyanazokat a történeteket mondják el, mint bármelyik másik színház - szerelemről, bukásról, nagyravágyásról - , de van egy olyan szemszög, ami például a zsidókat jellemzi, ahogyan viszonyulnak egy-egy történethez. Míg a keresztény kultúrkörben egy család anya és fia (Mária leemeli Jézust a keresztről), addig a zsidó hagyományokban ez sokkal inkább Izsák és Ábrahám. De az elvándorlásról, elköltözésről is máshogy beszélnek. 

Hozzátette, náluk is játszanak színészek, a Nemzeti Színház tagjai is játszanak náluk, mégsem tartanak zsidó színészképzést. De felismerték, hogy szükség van valamire, amivel segítik a munkájukat, ezért ők egy egyhetes, “bezsidulást” tartanak minden produkció előtt, ahol egy hétig zsidóként esznek-isznak-léteznek, így a próbák alatt “már nem halkítják le a hangjukat, mikor azt mondják ki, hogy zsidó”. Talán ez kevés, de öt év mindenképpen sok úgy, hogy már a képzés elején szerződést kell kötni egy olyan színházhoz, ami még nem létezik és emiatt nem lehet tudni, hogy az milyen lesz öt év múlva.

Borgula András az egyetlen, jelenleg létező magyarországi zsidó színház vezetője.

A teljes beszélgetést hallgassa vissza itt: