Választási kampány, kémvádak és közel-keleti eszkaláció az Ostrom fókuszában
A szakértő kiemelte, hogy a gázvezeték elleni állítólagos merényletkísérlet híre szorosan illeszkedik abba a félelemkeltésre épülő kommunikációs stratégiába, amely 2014 óta jellemzi a hazai kormányzati retorikát. Tarjányi szerint ugyan a technikai adatok és a professzionális protokoll szerint egy ilyen volumenű incidens esetén az első huszonnégy óra kritikus a nyomozás szempontjából, a magyar kormányzat részéről elmaradt az a szakmai tájékoztatás, amely a nemzetbiztonsági bizottság vagy az ellenzéki pártvezetők irányába kötelező lett volna. Különös ellentmondásként értékelte, hogy miközben a hivatalos szervek Ukrajna felelősségét hangoztatták, a talált robbanóanyag amerikai származása könnyen ellenőrizhető lenne az éppen Magyarországra látogató amerikai alelnök stábja és a titkosszolgálatok segítségével. A szakértő a jelenlegi információk alapján nagyobb valószínűséget tulajdonít annak, hogy az ügy mögött politikai kampányérdekek, semmint valós terrorfenyegetés áll.
A műsor második felében a brüsszeli magyar hírszerzési rezidentúra körüli botrány került terítékre. Dobrev Klára, a DK politikusa nemrég olyan információkkal állt elő, amelyek szerint a Tisza Párthoz köthető személyek korábban a Fidesz-kormányzat hírszerzőiként tevékenykedtek az Európai Unió ellenében, esetenként harmadik országok, például Oroszország vagy Kína érdekében. Tarjányi Péter elmagyarázta, hogy a rezidentúra egyfajta kémközpontként funkcionál, és bár minden uniós tagállam végez bizonyos szintű hírszerzést Brüsszelben, a vörös vonalat az jelenti, ha ez egy külső hatalom kiszolgálását célozza. A szakértő szerint a belga kémelhárítás által kiszivárogtatott információk megalapozottnak tűnnek, és az ügy súlyát jelzi, hogy egy korábban tervezett európai parlamenti vizsgálóbizottság felállítását ismeretlen erőknek sikerült megakadályozniuk a kampányidőszakban.
A beszélgetés érintette a globális biztonsági helyzetet is, különös tekintettel az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültségre. Donald Trump ultimátuma és a Hormuzi-szoros biztonságát célzó 45 napos tűzszüneti javaslat a világgazdaság stabilitása szempontjából kulcsfontosságú. Tarjányi figyelmeztetett, hogy amennyiben a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak, az amerikai fél részéről drasztikus katonai lépések, akár az iráni energetikai infrastruktúra rombolása vagy speciális műveletek várhatók az uránkészletek megszerzésére. Ezzel párhuzamosan az orosz-ukrán háborúban Oroszország igyekszik kihasználni, hogy az amerikai erőforrások a Közel-keletre összpontosulnak, ám Ukrajna a modern hadviselésben szerzett tapasztalatait és technológiai tudását már az öböl-menti államokkal kötött gazdasági megállapodások révén próbálja kamatoztatni, alternatív forrásokat keresve a nyugati segélyek mellett.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.
