Veszélyben a hazai vizes élőhelyek: Van még visszaút az extrém aszályból?
A Spirit FM állatvédelmi műsorában, az Adj esélyt! adásában Tótpeti Lili műsorvezető Orbán Zoltánnal, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtófőnökével beszélgetett a hazánkat sújtó rendkívüli szárazságról és annak drámai következményeiről.
Az idei nyár ismét rávilágított a természet sérülékenységére, hiszen az apadó folyók és tavak nemcsak a tájat formálják át, hanem az élővilág mindennapjait is alapjaiban veszélyeztetik. A beszélgetés során elhangzott, hogy a most tapasztalható időjárási szélsőségek egyértelműen az extrém kategóriába tartoznak, és a klímaváltozás fokozódó hatásaként értékelhetők. A hőkupola alatt a napi melegrekordok folyamatosan megdőltek. Noha a mérsékelt öv kontinentális zónájára alapvetően jellemzőek az ingadozások, a hőterhelés és az aszály együttes erejét már a helyi klímához alkalmazkodott növényzet sem bírja. Az Alföldön és a Kiskunságban a korábban ellenálló növényfajok is bajba kerültek, ami közvetlen és közvetett módon egyaránt rombolja az élőhelyeket.
A kánikula a madárvilágban is súlyos problémákat okoz. A Magyarországon fészkelő fajok nem a sivatagi körülményekhez szoktak, így a túlmelegedő fészkeket a fiókák túl korán elhagyják, veszélyeztetve ezzel a költési sikert. Érdekes módon a madárfiókák a magas hőmérsékletet jobban tolerálják, mint a hirtelen lehűlést, a hőség miatti élőhelyváltozások mégis drasztikus hatással vannak rájuk. A közvetett következmények közé tartozik a fák kiszáradása is, amelynek hatására a fészkelőhelyek tömegesen szűnhetnek meg a következő években. A denevérek szintén nagy számban kényszerültek elhagyni a nappali pihenőhelyeiket, miközben a kiszáradó vizekben a vízi élőlények elpusztulnak.
A magyarországi természetes tavak sekély vízállásúak, így rendkívül érzékenyen reagálnak az időjárásra. Különösen veszélyeztetettek a Kárpát-medencében egyedülálló szikes tavak, amelyek a korábbi évtizedek csatornahálózati beavatkozásai és a csapadékhiány miatt mára nagyrészt eltűntek. Ez a folyamat a vízimadarak, például a cankók és godák állományának drasztikus csökkenéséhez vezetett. A vízszint tartós csökkenése a vízminőséget is rontja, régebben a melegedő, szerves anyaggal terhelt vizekben például a tömeges pusztulást okozó botulizmus baktériuma is könnyen elszaporodott.
A nagy tavak közül a Fertő tó és a Balaton egyelőre kitart, a Velencei-tó vízszintje azonban kritikus szintre süllyedt. A modellek alapján akár a húsz centiméteres szintet is elérheti a vízállás, ami az egységes vízfelület feldarabolódásához vezet. A szakemberek a szárazulatok átvágásával és mentőhalászattal próbálják menteni az élővilágot, ám az esőmentes, forró időjárás mellett ezek a lépések csak rövid időre jelentenek haladékot.
A probléma gyökerei több mint száz évre nyúlnak vissza, a XIX. században kezdődött folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében ugyanis megszűntek a természetes árterek. A gátak közé szorított folyók idővel mélyebbre vágták a medrüket, ami a környező területek talajvízszintjének jelentős csökkenéséhez vezetett, így a folyók jelenleg elszívják a maradék vizet a száraz területekről. A 2010-ben megszűnt zöldtárca után 16 évvel elindult Élő Környezetért Felelős Minisztérium Gajdors László vezetésével most azon dolgozik, hogy a vízmegtartást egy olyan környezetben valósítsa meg, ahol szinte alig áll rendelkezésre víz.
A klímakutatók szerint a korábban megszokott világ már nem tér vissza, a cél jelenleg az ellenálló képesség növelése. A globális klímamotor alapját képező jég olvadása olyan folyamatokat indított el, amelyek kimenetele emberi léptékkel alig becsülhető meg. A korábbi klímamodellek előrejelzései drasztikusan felgyorsultak, a korábban 2100-ra jósolt kritikus állapotok mára a közvetlen közelünkbe kerültek.
A technológiai megoldások mellett a legnagyobb kihívást az emberi gondolkodásmód megváltoztatása jelenti. Bár a rendkívüli hőségben lakossági kérések fogalmazódnak meg a vízpazarlás csökkentésére, az autótisztítási szokások és az ivóvíz felesleges használata továbbra is jelen van. A minisztérium célja olyan szemléletformáló kampányok indítása, amelyek megértetik a társadalommal a helyzet súlyosságát. A vízpazarlás visszafogása, a fák megóvása és a burkolt felületek csökkentése mind elengedhetetlen lépések ahhoz, hogy esélyt teremtsünk a jövőbeli élhetőbb nyarakra.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
