Világpolitikai földindulás: Donald Trump Venezuelát a „távirányítós” államává tenné, de a káosz még csak most kezdődik

A 2026-os esztendő eddigi legmeghatározóbb külpolitikai eseménye az Amerikai Egyesült Államok venezuelai beavatkozása, amely nemcsak a diplomáciai protokollokat rúgta fel, hanem a nemzetközi jog alapjait is kérdésessé tette.

Vogel Dávid Latin-Amerika szakértő a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában rávilágított: Donald Trump nyilatkozatai, miszerint Washington „irányítja” Venezuelát, felérnek egyfajta informális annektálással. Miközben az Európai Unió tagállamai – Magyarország kivételével – egységesen ítélték el a lépést, a Fehér Ház retorikája egyértelmű: a katonai erő és a szankciók révén kívánják távirányítani a latin-amerikai ország sorsát.

A beavatkozás egyik legkülönösebb aspektusa, hogy bár Nicolás Madurót elmozdították, a rezsim belső struktúrája és erős emberei a helyükön maradtak. A szakértő szerint Washington próbált tanulni a korábbi, kudarccal végződött „demokrácia-exportokból”, például az iraki káoszból, így most a teljes összeomlás helyett a vezetők célzott kiiktatását és a maradék adminisztráció kényszerű kooperációját választották. Bár a külföldön élő venezuelai diaszpóra ünnepelt, az országon belül élők inkább óvatos kivárásra rendezkedtek be. A kormányzat nem omlott össze, sőt, a megbízott elnökké előlépett korábbi alelnökasszony már a „béke megőrzése” érdekében kollaborációra szólította fel az Egyesült Államokat, ami jelzi a kényszer szülte fordulatot.

Az amerikai motivációk hátterében egyértelműen az olaj és a gazdasági érdekek állnak. Míg korábban hónapokig a drogkereskedelem elleni harccal indokolták a nyomásgyakorlást, a beavatkozás óta Trump már nyíltan a venezuelai olajkincset és az amerikai cégek koncesszióit nevezi meg fő célként. A szakértő szerint ez a lépés dominóeffektust indíthat el a régióban: Venezuela kiesésével Kuba energetikai és politikai támasza megszűnt, ami a szigetország rezsimjének gyorsabb bukásához vezethet. Ugyanakkor a Trump-adminisztráció Kolumbiát és Ecuadort is célkeresztbe vette, sokszor légből kapott vádakkal illetve szövetségeseit, ami a régió stabilitását veszélyezteti.

A nemzetközi közösség számára a venezuelai akció egy veszélyes, új korszak kezdetét jelentheti. Vogel Dávid figyelmeztetett: ha a nemzetközi jogot ilyen mértékben sárba lehet tiporni, az precedenst teremthet Pekingnek Tajvan, vagy Moszkvának Ukrajna kapcsán. Bár Orbán Viktor szerint a venezuelai olaj amerikai felügyelete a világpiaci árak letörése révén Magyarországnak is kedvező lehet, a szakértő hangsúlyozta, hogy ez a fajta, etikai megfontolások nélküli, tisztán gazdasági alapú gondolkodásmód száz évvel veti vissza a globális fejlettséget. A venezuelai infrastruktúra ráadásul annyira leromlott, hogy a kőolajpiaci hatások nem jelentkeznek egyik napról a másikra, így a beavatkozás morális és jogi ára jóval hamarabb és súlyosabban fog jelentkezni, mint a remélt gazdasági haszon.

Teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.