Villamosenergia: erre lenne szükség a szakember szerint
Minél több, időjárástól függő megújuló energiahordozó van a villamosenergia rendszerben, annál nagyobb lesz az igény a nagy léptékű energiatárolás kiépítésére – mondta Aszódi Attila a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában.
A BME Természettudományi Kar dékánja hozzátette: már hálózati léptékű villamosenergia tárolásra lenne szükség, hiszen kis léptékben nagyon jól tudjuk tárolni a villamos energiát, mindenkinek a mobiltelefonjában az akkumulátor ezt csinálja, vagy az autóban az akkumulátor is ezt teszi. De egy háztartásnak, vagy éppen az egész villamosenergia rendszernek sokkal több energiatárolásra lenne szüksége.
A cél, hogy minél kevesebb fosszilis energiahordozókat használjunk, és minél inkább olyan energiahordozókra alapozzuk az energiaellátást, ami nem kötődik széndioxid kibocsátáshoz, annál gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy de ezek a technológiák sok esetben nem akkor állnak rendelkezésre, amikor nekünk az energiára szükség van, így egyre nagyobb az igény az energiatárolásra.
Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Romániában nagyon sok gravitációs elven működő energiatároló van – hangsúlyozta a szakember.
„Napközben, amikor rendelkezésre áll villamosenergia, akkor egy magasabb helyre felpumpálnak egy tározótóba vizet, majd amikor erre a villamos energiára szükség van - a víz helyzeti energiája segítségével - a vizet leengedjük a felső tározótóból az alsó tározótóba, és ennek során turbinát, vízturbinát hajtunk meg, ami visszanyeri a felpumpáláskor befektetett energiát. Ez a gravitációs energiatárolás ma a világon a legelterjedtebb, tulajdonképpen több mint 90 százaléka a villamosenergia tárolásnak a nagyvilágban ma ilyen szivattyús tározós vízerőművek formájában valósul meg.”
Magyarországon több telephely is felmerült a szivattyús-tározós vízerőművek kialakítására: a Mátrai Erőműhöz közel, a Markazi tónál, vagy Salgótarján környékén, de akár a Zemplénben is lennének erre alkalmas telephelyek.
Aszódi Attila szerint akár egy 600 megawattos egységteljesítményű létesítményt is lehetne mind a két, vagy akár három telephelyen is építeni. „És ezzel már nem kilowattóra nagyságrendben, hanem millió kilowattóra nagyságrendben lehetne villamos energiát eltárolni. Ez óriási segítség lenne a villamosenergia-rendszerünkben.”
A korábbi államtitkár azt is hozzátette: az akkumulátorok területén nagyon komoly fejlesztés történik. Nem csak az autókban megismert lítiumion- akkumulátorok, hanem más, például folyékony elektródás akkumulátoroknak, például nátrium-kén akkumulátoroknak az elterjedése, fejlesztése várható, de komoly lépéseket tesznek a lendkerekes energiatárolás, vagy a sűrített levegő alapú energiatárolás irányába is a szakemberek. Aszódi Attila szerint tehát bőven van terület, ahol a szakemberek dolgozhatnak, és van is miért fejleszteni, hiszen egyre nagyobb az igény az energiatárolás tekintetében.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
