Vissza a gyökerekhez: élet a Pázmándi Tanyán a természet törvényei szerint
A tanyasi életforma Szilvia számára nem egy nagyvárosi kiábrándulás utáni hirtelen döntés volt, hanem a gyökereiből fakadt. Alföldi származásúként huszonéves koráig tanyán élt, így az urbánus lét mindig is távol állt tőle. Miután férjével úgy érezték, hogy a falusi élet sem adja meg a vágyott szabadságot, éltek a lehetőséggel, és visszavásárolták a részben családi tulajdonban lévő tanyát. Napjaik ma szigorú rendszerben telnek, hiszen a gazdaság fenntartásához szükséges anyagiakat Szilvia külső, szintén állattenyésztéshez kapcsolódó munkával teremti elő. A reggeli óvodai rutin után a házaspár megosztja a feladatokat, délután pedig közösen gondozzák az állatokat, a kertet és foglalkoznak a kislányukkal.
A beszélgetés során elhangzott, hogy a mai világban a kisgazdaságoknak és a rövid ellátási láncoknak kiemelten fontos szerepük van. A világjárvány időszaka rávilágított arra, hogy a nemzetgazdaságok és a mikroközösségek mennyire kiszolgáltatottak a multinacionális vállalatoknak és a külső importnak. A háztáji gazdálkodás emellett választ adhat a modern társadalmat sújtó ételérzékenységekre is, amelyek gyökerei gyakran az üzemszerű állattenyésztésben rejlenek. A talajtól való elrugaszkodás és a kétkezi munka leértékelődése a szülők és nagyszülők generációjánál kezdődött, amikor a kényelem és a fogyasztói társadalom vívmányai felváltották az önellátásra való törekvést.
A műsorban szó esett a modern állattartás buktatóiról is. Szilvia tapasztalata szerint sokan romantikus elképzelésekkel, felkészületlenül vágnak bele a vidéki életbe, és szakember helyett az interneten keresnek megoldást az állatgyógyászati problémákra. Szakértőként rálát az ipari állattenyésztésre is, ahol a folyamatos fejlesztések elmaradása komoly jóléti kérdéseket vet fel. Ezzel szemben a háztáji állattartásban el kell fogadni, hogy az nem feltétlenül jövedelmező üzlet. A legfőbb különbség az időtényező, a háztáji környezetben ugyanis megadják az állatnak a szükséges időt a fejlődésre és a pihenésre, nem a szigorú matematikai mutatók diktálják a tempót.
A tanyasi létnek komoly árnyoldalai is vannak, amelyeket a reklámok ritkán mutatnak be. A sár, a fagy, a nyári hőség, a meghibásodó szivattyúk és a folyamatos készenlét próbára teszik az embert és a családi egységet is. Ebben a környezetben nincs helye az önös érdeknek, a nehézségeken való túllendüléshez szoros együttműködésre van szükség. A régi korok embere békésen együtt élt a természettel, elfogadta a ciklikusságot és az időjárás kiszámíthatatlanságát, nem akart télen paradicsomot enni vagy minden évben ugyanolyan mennyiségű termést elvárni.
Szilvia szerint a mai vívmányok megkönnyítik az életet, de a szükségletek realizálásával, egy szerényebb és tudatosabb élettel közelebb kerülhetünk a harmóniához. A Pázmándi Tanya legfőbb üzenete a látogatók számára az, hogy ne a természet felett akarjunk állni, hanem váljunk a részévé. Ha valaki a vidéki életet választja, ne próbálja meg a városi szokásokat ráerőltetni a környezetére, hanem lassuljon vissza a folyamatokhoz. Ez a szemlélet a családban is magától értetődő, a kislányuk kényszer nélkül, természetes módon vesz részt a mindennapi munkában, átélve az élet és a gazdálkodás teljes körforgását.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
