XVI. Benedek célja volt, hogy ne legyen keresztényüldözés
Január 5-én temették el XVI. Benedeket, 600 év után az első szentatyát, aki még életében visszalépett a pápai hivatástól. Ezért is volt különösen rendhagyó a temetési szertartás is, hiszen utódja, Ferenc pápa vezette le. Milyen örökséget vett át pápasága kezdetén II. János Pál pápától, mit köszönhet neki az egyház, és egyáltalán milyen személyiség volt XVI. Benedek, ezekről beszélgettünk Érszegi Márkkal, Vatikán-szakértővel a Spirit FM Magyarország segít című műsorában.
II. János Pál volt az, aki egy szekularizálódó világban felrázta a lelkiismeretet, a közvéleményt, és rámutatott, hogy a hit az egy szép dolog, egy szép dolog az egyházhoz tartozni. XVI. Benedek pedig a maga visszafogottabb stílusával azt mutatta meg, hogy mi is ennek a hitnek a tartalma, továbbá, hogy nemcsak szép dolog hinni, hanem ésszerű dolog is. Ferenc pápa pedig ezekre építve visz tovább több olyan témát, amit már II. János Pál vagy éppen XVI. Benedek felvetett a maga idejében pápaként – kezdte a beszélgetést Érszegi Márk.
„Azt szokták mondani, leegyszerűsítve, hogy II. János Pált nézni jártak a Vatikánba a tömegek, XVI. Benedeket pedig hallgatni. Tehát a tartalomra akartak inkább odafigyelni, és valóban a statisztikák is azt mutatták, hogy az ő pápasága idején egy konstans, magas részvételi arány volt a pápai miséken, az általános kihallgatásokon, tehát azokon az alkalmakon, amikor rendszeresen lehet találkozni a pápával Rómában, a Vatikánban, és még a fiatalokkal is megtalálta a hangot” – folytatta a Vatikán-szakértő.
XVI. Benedek a migráció kérdésével és a keresztény kisebbségek kérdésével is foglalkozott. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsődleges emberi jog az ahhoz fűződik, hogy ne kelljen kivándorolni, ne kelljen menekültté válni, hanem békében és biztonságban, vallásszabadságban élhessenek az emberek. Ez az a szellemiség, amit a Hungary Helps program révén Magyarország is magáévá tett és igyekszik követni – zárta a beszélgetést Érszegi Márk.