Zoohungarikumok: Ősi állatfajtáink, amelyek a nemzeti identitásunk részét képezik
A Spirit FM állatvédelmi műsorában, az Adj esélyt! adásában Tótpeti Lili műsorvezető Dr. Király Péter kisállatgyógyász szakállatorvossal, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítójával beszélgetett a magyar honos állatfajtákról, vagyis a zoohungarikumokról.
A szakértő kiemelte, hogy a hungarikumok kifejezés hallatán a többségnek a gulyásleves vagy a pirospaprika jut eszébe, pedig a négylábú tenyészeti remekműveink legalább ennyire meghatározzák a kultúránkat, a történelmünket és a nemzeti identitásunkat.
A beszélgetés során hangsúlyos szerepet kaptak a hazai kutyafajták, amelyek közül kilencet a nemzetközi kutyaszövetség is hivatalosan elismer. A kistestű terelőkutyák, mint a puli, a pumi és a kevéssé ismert mudi, mellett a nagy tekintélyű kuvasz és komondor jelenléte a Kárpát-medencében szinte egyidős a magyarság történetével. A vadászkutyák táborát erősítő magyar vizsla nemcsak itthon, hanem külföldön is rendkívül népszerű, amelyből a német vizslával való keresztezés révén jött létre a drótszőrű magyar vizsla. A kecses magyar agár mellett az erdélyi kopó is a nemzeti büszkeségeink közé tartozik. Ugyanakkor szomorú tény, hogy az erdélyi kopó rövid lábú változatát a nemzetközi szövetség korábban kihaltnak minősítette és kizárta az elismert fajták közül, pedig hazánkban elhivatott tenyésztők mind a mai napig küzdenek a fennmaradásáért. Emellett léteznek más, nemzetközileg még el nem ismert, de önálló identitással bíró magyar fajták is, mint a sinka vagy a misli kutya.
A kutyákon túl a magyar gazdasági és haszonállatok is kiemelkedő értéket képviselnek. A lovak között a zömök, kiváló kitartású és akár kétméteres marmagasságot is elérő nóniusz ismert, de a nyúlfajták terén is büszkélkedhetünk a hat-nyolc kilogrammos súlyt is elérő magyar óriásnyúllal, valamint a debreceni fehér nyúllal. A szárnyasok közül az erdélyi kopasznyakú tyúk, a juhoknál pedig a jellegzetes csavarintott szarvú racka az állatbemutatók kedvence. A nagyobb testű haszonállatok, így a magyar szürke marha, a koleszterinszegényebb húsú mangalica, valamint a régebben teherhúzásra és tejéért is tartott bivaly mind hozzájárulnak a hazai génállomány gazdagságához. A Rex Alapítvány tervei között szerepel, hogy az Állatszigeten egy külön bemutatóhelyet alakítsanak ki ezeknek a fajtáknak a szemléltetésére.
Az ősi fajták megőrzése és tiszta génállományuk fenntartása kiemelkedő feladat, hiszen a kontrollálatlan keveredés és a genetikai felhígulás valós veszélyt jelent. Ennek megakadályozására szigorú hatósági és genetikai vizsgálatokhoz kötött támogatási rendszerek, valamint génbankok jöttek létre. A szakember hangsúlyozta, hogy az ősi génállomány megóvása nemzeti kötelesség, hiszen míg az anyagi javak pótolhatók, egy elveszített genetikai és kulturális örökség már soha többé nem hozható vissza. A külföldiek számára a Hortobágyon megpillantott szürke marhák vagy egy otthonukba fogadott magyar vizsla a magyarság igazi értékeit képviselik a világban.
Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
