A drágulásra fókuszálunk, pedig a forint és a kétéves mérleg tompíthatja az élelmiszerárak emelkedését
A Spirit FM Több-kevesebb című aktuális gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető és Nagy János, az Erste Bank makroelemzője a lakosságot leginkább érintő témát, az élelmiszerárak várható alakulását járta körül.
A beszélgetés kiindulópontját a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése adta, amely alapján miközben a jelenlegi időszakban csökkenni látszanak a feldolgozatlan élelmiszerek árai, a következő évben akár a hat százalékot megközelítő mértékben is növekedhetnek. Ez a drágulás jóval meghaladja a gazdaság egészére jelzett három százalék körüli inflációt.
A szakértő kifejtette, hogy a jelenség mögött egyértelműen az energiaárak emelkedése áll, amely hónapról hónapra beépül a különféle termékek árába, így a leginkább energiaintenzív élelmiszerekébe is. Nagy János hangsúlyozta, hogy a folyamat megértéséhez érdemes a két évet együttesen vizsgálni. A jegybank becslései szerint idén nagyjából négy százalékkal csökkennek a feldolgozatlan élelmiszerárak, így a jövő évi hat százalékos emelkedéssel együtt a két év összességében mindössze két százalék körüli drágulást jelent.
A műsorban szó esett a vásárlói érzékelés és a valós statisztikák közötti ellentmondásról is. A fogyasztók a mindennapokban sokkal nehezebben veszik észre az árak mérséklődését, míg az áremelkedésekre azonnal reagálnak. Nagy János szerint ez a fogyasztói attitűd és gondolkodásmód természetes része, hiszen a vásárlók jobban fókuszálnak a drágulásra, mint azokra a tényezőkre, amelyek stagnálnak vagy csökkennek. Példaként hozta fel a rezsiárakat, amelyek gyakorlatilag egy évtizedig nem változtak, és még jelenleg is vannak befixált tételek.
A jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban a makroelemző rámutatott, hogy a globális energiakérdés és a világgazdaság normalizálódása kulcsszerepet játszik. Amennyiben az energiaárak rendeződnek, az kihúzhatja a méregfogát az egész folyamatnak. A normalizálódás mértékétől függően akár a felére is csökkenhet a jövő évre jelzett hat százalékos feldolgozatlan élelmiszerinfláció.
A forint árfolyamának hatásait vizsgálva a szakértő elmondta, hogy a hazai fizetőeszköz alapvetően segíti az élelmiszer-infláció fékeződését. Ugyanakkor a jegybank azzal kalkulálhat, hogy a következő évben már nem lesz komoly tér a forint további erősödésére, így az árfolyam a korábban megismert 350 és 370 közötti sávban maradhat.
A beszélgetés zárásaként az általános inflációs várakozásokat tekintették át. Az idei évben várhatóan 1,8 százalék körül alakul az éves infláció, ahonnan a következő esztendőben 3 százalék magasságába emelkedhet az ütem. Nagy János kiemelte a jegybank döntésének fontosságát is, miszerint a középtávú inflációs célt 2,5 százalékra csökkentették. Ez azt jelzi, hogy a szigorúbb monetáris politikának köszönhetően a jövőben jóval feszesebb árakra és árfolyam-változásokra lehet számítani. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
