A legtisztább energia az, amit el sem fogyasztunk: a lakossági tudatosság és a spórolás a globális túlfogyasztás elleni küzdelemben

Az emberiség július 30-án elérte a globális túlfogyasztás napját, vagyis erre a dátumra használta fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait.

Ez a tény önmagában is elkeserítő, az elhúzódó energiaválsággal összefonódva pedig Magyarországról nézve is kézzelfoghatóvá teszi a vízkészletek, a rendelkezésre álló energia és az egyéb erőforrások szűkösségét. A helyzet ugyanakkor motivációt is jelenthet a gyors változtatásra, hiszen a lakossági és társadalmi szokások átalakítása az életminőség romlása nélkül is megvalósítható. Globális léptékben már az is három hónappal tolná ki ezt a dátumot, ha a fosszilis energiahordozók használatát a felére csökkentenénk és átállnánk a megújuló energiaforrásokra.

A mindennapokban a legolcsóbb, leghatékonyabb és legtisztább energia az, amit fel sem használunk. A lakossági fogyasztók már olyan egyszerű módszerekkel is jelentős megtakarítást érhetnek el, mint a villanyóra rendszeres leolvasása, amely önmagában 10–20 százalékos költség- és energiafogyasztás-csökkenést eredményezhet a tudatosság növelése révén. A háztartási gépek használati utasításának elolvasása, a hűtőszekrények vagy bojlerok megfelelő beállítása és elhelyezése szintén tízezer forintos nagyságrendű havi spórolást jelenthet a családoknak.

A megújuló energiaforrások térnyerése elengedhetetlen, azonban minden energiatermelési technológiának van környezetterhelése. A szélturbinák és egyéb megújuló energiatermelő egységek esetében kulcsfontosságú, hogy azokat ökológiailag alacsony kockázatú területekre telepítsék. Ez csak széles körű szakmai párbeszéddel, alapos tervezéssel és megfelelő szakértők bevonásával valósítható meg. A megtermelt energia eltárolása szintén komoly környezeti terheléssel jár, amit a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

A jövő energiarendszerének felépítése során el kell távolodni a központi nagy erőművekre épülő elavult szemlélettől. A megoldást a decentralizált, országhatáron belül megtermelhető, helyben elérhető és kis ökológiai kockázattal működő megújuló energiaforrások jelentik. Ehhez a villamosenergia-szektort, a hőszektort és a közlekedést összekötő, rugalmas és diverz rendszereket kell kialakítani.

Minden lakossági vásárlás egyben szavazás is a fenntartható technológiák mellett. Bár a magasabb energiahatékonyságú, okos és időzíthető háztartási gépek vagy a hőszivattyús bojlerok beszerzési ára magasabb, az üzemeltetési és fenntartási költségeik lényegesen alacsonyabbak, így a befektetett többletösszeg néhány év alatt megtérül. A berendezések választásánál az energiacímkéken szereplő konkrét kilowattóra-fogyasztást is érdemes figyelembe venni, nem csupán a színkódokat vagy betűjeleket.

Az okosmérők terjedésével a világ és Magyarország is a rugalmas árképzés felé mozdul el, ami tudatosabb használatra ösztönzi a lakosságot. Ebben az átmeneti időszakban kiemelten fontos a szociálisan hátrányos helyzetű vagy alacsonyabb keresetű rétegek támogatása, hogy a régi, nem energiahatékony berendezéseiket korszerűbbekre tudják cserélni. A tudatosság növelésében és a tévhitek eloszlatásában a megbízható szakmai és civil szervezetek iránymutatásai, valamint a közösségi és szomszédok közötti információmegosztás játsszák a legfontosabb szerepet.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.