A Mars-utópia árnyékában: miért nincs B-tervünk a Föld helyett?

Amikor a világűrről, a Mars terraformálásáról vagy a más csillagok körüli exobolygókról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a csillagászat pusztán elérhetetlenül távoli, technikai kérdésekkel foglalkozik, miközben a kozmosz kutatása valójában alapjaiban írja át a Földhöz, az emberi törékenységhez és a tudományba vetett bizalomhoz fűződő viszonyunkat.

A modern tudomány világában sokan azt gondolják, hogy amennyiben lakhatatlanná tesszük a Földet, megoldásként átköltözhetünk a vörös bolygóra. A Spirit FM Magenta Podcast adásában Dr. Kiss László csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tisztázta a lakható bolygókról alkotott elképzeléseket, a bolygóvédelem valós kihívásait és a tudományos gondolkodás szerepét a mindennapjainkban.

Amikor a csillagászok vagy asztrobiológusok más csillagok körül keringő bolygókat vizsgálva életről beszélnek, mindig a földéhez hasonló életformák kimutatására koncentrálnak. Ennek oka, hogy a földi élet az egyetlen olyan biológiai minta, amelyről pontosan tudjuk, miként néz ki és hogyan azonosítható messziről. A kozmikus elemgyakoriságot tekintve a hidrogén és a hélium után a szén, a nitrogén és az oxigén a leggyakoribb elemek a világegyetemben, így a szénalapú élet kialakulása tűnik a legvalószínűbbnek.

A Naprendszeren belüli szomszédaink, a Vénusz és a Mars állapota rendkívül tanulságos a Föld klímájára nézve. A Vénusz annak ellenére vált pokoli hellyé, hogy méretét tekintve mindössze öt százalékkal kisebb a Földnél, ami azt bizonyítja, hogy egy földméretű bolygón is uralkodhatnak a miénktől teljesen eltérő, elszabadult üvegházhatású viszonyok. A Mars esetében a geológiai nyomok azt mutatják, hogy régen sűrű légkörrel és folyékony óceánnal rendelkezett. Kisebb tömege miatt azonban belső magja kihűlt, mágneses tere megszűnt, a napsugárzás pedig széttaszította és elszökítette a légkörét.

A Mars iránti felfokozott érdeklődés egyaránt táplálkozik a popkultúrából és a tudományos kíváncsiságból. A XIX. század végén Giovanni Schiaparelli olasz csillagász természetes csatornákat írt le a Mars felszínén, amit a hibás angol fordítás mesterséges építményekként tálalt, útjára indítva a marslakókról szóló tévhiteket. H. G. Wells regényei és a későbbi hollywoodi alkotások tovább éltették ezt az intimitást a vörös bolygóval.

Tudományos szempontból a Mars a leginkább Földre hasonlító égitest, amelyen az összehasonlító planetológia módszerével vizsgálhatóak a bolygólégkörök alapvető törvényszerűségei. A kutatók számára a Mars klímája az óceánok hiánya miatt lényegesen egyszerűbb modellként szolgál, mint a Földé. Ugyanakkor a Mars jelenlegi állapota rendkívül távol áll attól, hogy B-tervként számíthassunk rá, hiszen elhanyagolható légnyomása és fagyos hőmérséklete miatt az emberi élet számára alapvetően alkalmatlan közeget jelent.

A Föld lakhatóságának megőrzése mellett a világűrből érkező fenyegetések korai felismerése is kiemelt feladat. A Csillagászati Intézetben végzett bolygóvédelmi munkák során a Földet megközelítő kisbolygókat tanulmányozzák. Egy esetleges becsapódás hatalmas mozgási energiát szabadítana fel, hiszen a Föld és a felé tartó égitestek egymáshoz képesti sebessége a másodpercenkénti több tíz kilométert is elérheti. Jelenleg a tudomány a cunamiriasztáshoz hasonló előrejelzésekre képes, valamint arra törekszik, hogy évtizedekkel korábban azonosítsa a veszélyes pályán mozgó objektumokat, amelyeket pályamódosítással lehetne elkerülni.

Egy másik akut problémát a Föld körül keringő űrszemét jelenti. A műholdak és a törmelékek másodpercenkénti nyolc kilométeres sebességgel keringenek, ami négyszer gyorsabb a puskagolyó tempójánál, így a legkisebb ütközés is megsemmisíthet egy űreszközt. A felhalmozódott hulladék feltérképezésére és befogására magyar cégek is fejlesztenek technológiákat, mint például az anyagi alkatrészekre szerelhető macskaszemeket, amelyek lézeres megvilágítással segítik a forgó, működésképtelen műholdak mozgásának meghatározását.

A koronavírus-járvány időszakában a nagyközönség számára láthatóvá vált a tudományos módszertan természetes része, a szakmai vita. Mivel a döntéshozók a tudósoktól várták a határozott válaszokat, a nyílt nézeteltérések és a bizonytalanságok tapasztalása sokakban megroppantotta a tudományba vetett hitet, utat nyitva az összeesküvés-elméleteknek.

Dr. Kiss László hangsúlyozta, hogy a csillagászati ismeretterjesztés egyik legfőbb célja ennek a bizalomnak a visszaszerzése, rámutatva arra, hogy a tudósokat nem hátsó szándékok, hanem a természetes kíváncsiság vezérli.

A Föld különleges helyzetét a forgástengelyét stabilizáló Hold, a védelmező mágneses tér és a Naptól való megfelelő távolság garantálja. Bár a világűr feltérképezése elengedhetetlen a tudásunk határainak tágításához és a technológiai fejlődéshez, az emberiség számára jelenleg nem létezik más lakható menedék, mint a saját bolygónk. A teljes adűs elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.