A reális alapokra épített költségvetés és a nemzetközi piacok bizalma
A Spirit FM Több-kevesebb című aktuális gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető és Nagy Teodóra szerkesztő vendége Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója és költségvetési szakértője volt. A beszélgetés fókuszában a Magyar Péter által bejelentett Tisza-kormány első költségvetési tervezete, annak makrogazdasági háttere, valamint a piacok és a társadalmi csoportok reakciói álltak.
A szakértő rámutatott, hogy a jövő évi költségvetés alapvetően két fő pillérre épül: egyrészt jelentős átrendeződések történnek a közterviselésben és adózásban, másrészt meghatározó üzenet a jövő évi költségvetési hiánycél és a középtávú hiánypálya kijelölése. Az állam legnagyobb külföldi finanszírozói és a befektetők kifejezetten erre a pályára vártak. Különösen figyelemre méltó, hogy a tervezet realista makrogazdasági pályán nyugszik. A korábbi évekre jellemző kincstári optimizmussal szemben a kormányzat most nem számolt túlzó adatokkal, hanem a 2,4 százalékos GDP-növekedési és a 3 százalék körüli inflációs tervvel eltalálta az elemzői konszenzust.
A nemzetközi piacok kifejezetten pozitívan és megnyugvással fogadták a bejelentéseket, amit a forint árfolyamának stabilitása, kismértékű erősödése, valamint a másodpiaci államkötvényhozamok kedvező alakulása is igazolt. A befektetői elvárások teljesültek az 5 százalék alatti hiánycél meghatározásával, a középtávú hiánypálya pedig azt jelzi, hogy a kormányzat elkötelezett a hiány határozott lefaragása mellett. Ez a hiánycsökkentési lépték uniós és nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményt jelent.
Ugyanakkor a 2030-ig terjedő középtávú tervek ambiciózusak, hiszen a 3 százalék feletti gazdasági növekedés és a 2,8 százalékos költségvetési hiány elérése komoly feladatot jelent a vállalt szociális intézkedések mellett. A költségvetés stabilitásának kulcskérdése az lesz, hogy a kiadási oldalon tervezett több mint 2000 milliárd forintos lefaragást hogyan tudják megvalósítani és a későbbi években fenntartani.
A Tisza-párt határozottan megkezdte a választási ígéreteinek végrehajtását, amit a minimálnyugdíj jelentős emelése, a családi pótlék megduplázása, a SZÉP-kártya visszaépítése és a közalkalmazotti béremelések kezdete is mutat. Mintegy 600 ezer közalkalmazott esetében a béremelés átlagosan havonta 100 ezer forintos jövedelemnövekedést jelent a következő esztendőben. Ezen juttatások és adócsökkentések fedezetét a kormány részben politikailag kényelmetlen intézkedésekkel teremti meg. Ilyen lépés az szja-mentesség korlátozása a bruttó 1 millió forintos bérplafon felett, az anyák kedvezményének megtörése a következő lépcsőfoknál, a nagyvállalati kedvezmények szűkítése, valamint az új vagyonadó bevezetése.
Az adóintézkedések pontos részletei, a társasági adózás változásai és a költségvetést megalapozó törvényjavaslatok a hónap végén válnak teljes terjedelmükben megismerhetővé. A vagyonadóból tervezett 200 milliárd forintos bevétel beszedsége körüli jogi és hatósági viták még nyitott kérdést jelentenek, de a tervezet összességében arra törekszik, hogy a szigorú hiánycsökkentési célok tartása mellett teljesítse a társadalmi csoportoknak tett ígéreteket. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
