A technológiai átállás és a minőségi munkaerő megtartása jelenti a hazai agrárium legnagyobb kihívását

A mezőgazdasági szezon vége felé közeledve kiemelten fontossá válik a munkaerőpiaci helyzet értékelése a szektorban. A Spirit FM Felvéve! című műsorában Somodi-Solymos Eszter műsorvezető és Bacsó György, a Bayer Hungária HR-vezetője járta körül a 2026-os nyári szezon legégetőbb kérdéseit. A beszélgetés során kiderült, hogy a mezőgazdaság folyamatosan nehézségekkel küzd, és a 2026-os nyár az elmúlt évek egyik legkritikusabb időszaka volt az ágazat számára. A gazdálkodóknak nemcsak az időjárási viszontagságokkal kellett megküzdeniük, hanem a megfelelő létszámú és minőségű munkaerő biztosításával, valamint a növekvő költségekkel is.

A nyári csúcsidőszak létszámhelyzetét értékelve a szakértő rámutatott, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatban az elmúlt évek jelentős fagyjai miatt a termőterületek csökkentek. Éles különbséget kell tenni a szakképzettséget nem igénylő és a szakképzettség-igényes feladatok között. Míg az általános állatgondozásra, a gyümölcsszedésre vagy a szőlőszüretre viszonylag egyszerűbb elegendő embert találni, addig a tapasztalatot és precizitást igénylő feladatoknál, mint a metszés, a címerezés vagy a beporzás, a munka minősége is kulcsfontosságú.

Regionális szempontból a legnagyobb kihívást az iparosodott nagyvárosok jelentik, mivel Budapest, Győr, Debrecen és Szeged vonzáskörzetében az ipar elszívja a munkavállalókat a mezőgazdaságból. Ezzel szemben Északkelet-Magyarországon, Miskolc környékén található a legtöbb elérhető munkaerő. A hibrid vetőmag-előállításban, különösen a július közepére eső ötször-hatszor napos csúcsszezonban, a kukorica-címerezés során óriási verseny alakul ki a cégek között a szezonális munkavállalói brigádokért. A gépi címerezés mellett a kézi munka továbbra is elengedhetetlen a táblák átellenőrzéséhez. Az idei szezonban a hiányzó emberi erőforrás miatt a cégeknek mélyebben vissza kellett vágniuk a növények tetejét, ami termésdepressziót okozott. A helyzetet tovább nehezítette a tavasz óta tartó légköri aszály és az extrém hőstressz, ami miatt a kézi munkaerőt igénylő fattyazási feladatokat is rendkívül nehéz volt időben elvégezni.

A 2026-os nyár legégetőbb hiányszakmái közé a nyári címerezők és az őszi, késői aszú szüretelői tartoztak, emellett a szellemi munkakörökben, például a mezőgazdasági mérnökök terén is komoly hiány mutatkozik. Noha Magyarországon színvonalas az agrárképzés, az urbanizáció miatt a fiatalok eltávolodtak a szektortól. Ugyanakkor a mai modern agrárium már jelentős IT-alapokkal, digitalizációval és adatelemzéssel működik.

Az állandó állományban dolgozó szakembereket, mint a traktorosokat, a gazdálkodók igyekeznek hosszú távon megtartani. Bacsó György rámutatott: „egy traktoros akár nettó 600-700 ezer forintot is kereshet.” Ennek oka, hogy az általuk kezelt gépek értéke rendkívül magas, egy kombájn ára 200 millió forintnál, egy traktoré pedig 50 millió forintnál kezdődik. A mai traktoros feladata már nem az egyszerű járművezetéshez hasonlít, hiszen egy modern vetőgépen akár 10 szenzor is figyelheti a vetés mélységét, minőségét, a talaj hőmérsékletét és nedvességtartalmát, a kezelőnek pedig a digitális kijelzőn kapott adatokra azonnal reagálnia kell.

Az időjárási viszontagságok kezelésére a gazdaságok igyekeznek alternatív juttatásokat biztosítani, karbantartási munkákat adni az állásidőre, vagy kompenzációt fizetni az esős napokra, hogy a szezonális dolgozókat megtartsák. Az idei évben az átlagosan hullott mindössze 200 milliméternyi csapadék messze elmaradt a szükséges 450–600 millimétertől. Külön gondot jelent, hogy a 3,8 millió hektárnyi hazai termőterületnek mindössze 3 százalékára van kiépítve az öntözési infrastruktúra, de az idei vízhiány miatt még ezt a területet sem tudták teljes egészében öntözni.

A munkáltatói költségek szempontjából a 2025-ről 2026-ra történő átmenet jelentős béremelést hozott a szezonális munkáknál, ami 2026 folyamán némileg mérséklődött, de továbbra is komoly terhet ró a termelőkre. Az ipari alma szedési költsége például kilogrammonként 15–25 forint, miközben a felvásárlási ár 55–60 forint körül alakul. Ez jól példázza az úgynevezett agrárolló jelenségét, ahol a termelési és munkaerőköltségek emelkednek, miközben a felvásárlási árak alacsonyak maradnak. A szakképzettséget nem igénylő szezonális munkáknál az átlagos órabér jelenleg 1500–1800 forint között mozog.

A foglalkoztatási formák közül az egyszerűsített foglalkoztatás működik a leghatékonyabban, amely a mobilapplikációkon keresztüli napi bejelentéssel könnyen kezelhető. A szigorodó szabályozás és az agrártámogatásokból való kizárás kockázata miatt a szektor tisztult és biztonságosabbá vált. Pozitív változás, hogy a mezőgazdaságban az éves limit 120-ról 210 napra emelkedett, bár ez az állattartásban vagy az üvegházi termesztésben továbbra is szűkös keretet jelent.

A munkaerőhiány lehetséges hosszabb távú ellenszere a precíziós technológiák terjedése. A gépi beruházást végrehajtó cégeknél a fizikai munkaerőigény 20–50 százalékkal csökkent a betakarítási és talajelőkészítési fázisokban. A modern gépek üzemeltetéséhez azonban informatikai ismeretekkel és technológiai szemlélettel rendelkező agrárszakemberekre van szükség. Az agrárdigitalizációs pályázatok révén terjedő precíziós eszközök és a digitális platformok – mint a Bayer Climate FieldView rendszere – műholdas és gépi adatok alapján támogatják a döntéshozatalt a vetéstől a betakarításig.

A kisebb gazdaságok számára a drága technológiai beruházások kivitelezésére jó megoldást jelentenek a termelői csoportok és a többcélú együttműködések. Az azonos fajták közös termelése jobb tárgyalási pozíciót és kedvezőbb árakat biztosít, míg a gépek közös használata csökkenti az egy gazdaságra jutó beruházási terheket.

A jövőre nézve a szakember hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság vonzerejét már gyermekkorban ki kell alakítani, megismertetve a fiatalokkal a modern gazdálkodás fontosságát. A szektornak jelenleg hiányzik a megfelelő márkaépítése, hiszen a közgondolkodásban még mindig a fizikai munka és a régi téeszidők képe él, miközben a mai agronómusok elsődleges munkaeszköze már a tablet vagy a laptop. Az Iskolakert programhoz hasonló kezdeményezések segíthetnek abban, hogy a városi gyermekek közelebb kerüljenek a növénytermesztéshez. Bár a hazai agráriumban a foglalkoztatottak száma csökkent, a megmaradó állandó munkaerő egyre képzettebbé válik, az ágazat jövője pedig a modern technológiákra és a szakértelemre épül. Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.