A tudomány, a trauma és a fotográfia metszéspontja Szöllősi Mátyás Fóbia című regényében
A Spirit FM Kult-Óra című műsorában Rónai Egon műsorvezető Szöllősi Mátyás íróval, költővel és fotóriporterrel beszélgetett, aki a költészet, a dráma és a próza területén egyaránt jelen van, munkásságát pedig a dokumentarista fotózás és a sokrétű utazások is folyamatosan inspirálják. A stúdióbeszélgetés apropóját a szerző Fóbia című, két kötetből álló regénye adta, amely a traumafeldolgozás, a mentális állapotok és a tudomány határait feszegeti.
Szöllősi Mátyás kifejtette, hogy az íróvá válás folyamata nem volt teljesen egyértelmű számára, hiszen korábban versenyszerűen sportolt és rajzolt. A váltást a költészet hozta meg, majd a versei narratív, történetmesélő jellege terelte a dráma és a próza felé. Mindennapi munkájának szerves része az írás és a fotózás, amelyeket külföldi utazásai során is kombinál, rögzítve a tapasztalt történeteket és párbeszédeket.
A két kötetet alkotó Fóbia című regényben egy női elbeszélő áll a középpontban, a történet pedig a személyes traumafeldolgozásra, családi történetekre, egyéni mentális problémákra és alakulásokra utal. A cselekmény hátterét egy járványhelyzet adja, ami lehet akár a koronavírus is, de a szöveg szándékosan nem nevesíti a konkrét betegséget, így bárki számára átélhetővé válik. A regényben nem egyetlen konkrét félelemről van szó, hanem egy összetett mentális állapotról, amelyben sejtések, bűnügyi szálak és az elméleti fizika is szerepet kapnak.
Az elméleti fizika és a tudomány megjelenése nem új keletű Szöllősi Mátyás írásaiban. Korábbi, Váltóáram című elbeszéléskötetében egy szupernova-esemény köti össze a történeteket, és a Vendégjáték című kisregényének is vannak tudományos vonatkozásai. A szerző kiemelte, hogy bár nem készült elméleti fizikusnak, a matematika és a fizika mindig fontos volt számára. Kihívásnak és izgalmas feladatnak nevezte, hogy a történetet egy mélyérzésű, de közben racionális gondolkodású női elbeszélőn keresztül mutassa be, akinek elméleti fizikai tudása egy másik síkra tereli a látásmódot.
A női karakter megalkotása hosszú folyamat volt, mintegy hét-nyolc évet vett igénybe, ami alatt a szerző a saját tapasztalataiból és másokkal való érintkezésekből táplálkozott. Szöllősi Mátyás a szöveg alakulásáról elmondta: "A második kötetnek a legutolsó egy hosszú monológ van a végén. Például azt nyilván egy korábbi formában, mert még dolgozni kellett rajta, de azt írtam először, tehát hogy ez nem lineárisan alakult ez a történet, hanem mivel rengeteg felé ágazódik".
A regényben kiemelt szerepet kapnak a párbeszédek, amelyek írását a szerző a legjobban élvezi. Ennek csiszolásához a korábbi drámaírói tapasztalatai, az Örkény-ösztöndíj, valamint a vendéglátásban eltöltött tíz év is hozzájárult. A beszélgetésben szó esett a városi értelmiség és a vidéki, falusi világ kapcsolatáról, az elvándorlás és az urbanizáció kérdésköréről, valamint a járványhelyzet kommunikációra és beidegződésekre gyakorolt hatásairól is.
A szerző nemcsak a fikciós irodalomban, hanem a dokumentarista műfajokban is aktív. Jelenleg egy Indonéziáról szóló könyvön dolgozik, emellett a kárpátaljai háborús tapasztalatai alapján is írt fikciós szövegeket, megtartva a valós történetekhez szükséges tapintatot és érzékenységet. A Fóbia regény harmadik részét közvetlenül most nem tervezi, de a lehetőségét nem zárta ki a jövőre nézve. Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
