Az állatkísérletek jelene, etikai korlátai és a jövő alternatívái

A Spirit FM Adj esélyt! című állatvédelmi műsorában Tótpeti Lili műsorvezető és szerkesztő Dr. Gyertyán Istvánnal, az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács elnökével beszélgetett.

A műsor a tudomány és az orvostudomány egyik legsarkalatosabb témáját járta körül: azt, hogy miként zajlanak napjainkban az állatkísérletek, milyen szigorú szabályok védik az alanyokat, és milyen reális esélye van a kísérleti eljárások teljes kiváltásának a modern technológia segítségével.

A beszélgetés kezdetén Dr. Gyertyán István tisztázta a kísérlet pontos fogalmát, kiemelve, hogy a jogszabályi meghatározás eltér a köznapi vagy pusztán tudományos megközelítéstől. A jog szerint ott kezdődik a folyamat, amikor az állatot tudományos célból használják fel, és a beavatkozás legalább egy tűszúrásnyi, azaz egy injekcióval egyenértékű fájdalmat okoz, vagy ennél nagyobb megpróbáltatással jár. Ez azt jelenti, hogy azok a tudományos vizsgálatok, amelyek során például egy labirintusban kutatják az állat tanulási képességeit jutalomfalatokkal, jogi értelemben nem minősülnek állatkísérletnek, mivel nem éri még egy tűszúrásnyi fájdalom sem az alanyt.

A jogszabályi határérték felett széles tartományban mozognak a vizsgálatok. Egyrészt idetartoznak az alapkutatási célok, amelyek a szervek működését, az immunrendszer vírusokkal szembeni reakcióit, a memória folyamatait vagy a szívinfarktus okait kutatják. Másrészt az állatkísérletek szolgálják a gyógyszerfejlesztést a különböző betegségek kezelésére, valamint a természetvédelmi célú vizsgálatokat is. Utóbbiak a veszélyeztetett fajok fennmaradását segítik, például amikor egy kétéltűeket pusztító fertőzésre keresnek ellenszert a kutatók.

A kísérletekben leggyakrabban használt fajok a patkányok és az egerek, de az utóbbi időben a zebradánió nevű hal is felzárkózott melléjük, mert kiválóan alkalmas bizonyos betegségek modellezésére, az élettani folyamatok és a szervfejlődés embrionális vizsgálatára. Az egér és a patkány kiemelkedő szerepe történelmileg alakult ki. Az emberiség sokáig kártevőként tekintett rájuk, mivel megették az élelmiszert vagy betegségeket terjesztettek, így nem volt túl nagy szánalom az irányukban, ami hozzájárult a kísérleti alannyá válásukhoz.

A megszerzett ismeretek emberre történő átvihetőségét illetően az elnök hangsúlyozta, hogy az adatok nem alkalmazhatók százszázalékos biztonsággal, hiszen az egér nem ember. Mindazonáltal az emlősök szervrendszerei és genetikai állományuk nagy mértékben hasonlítanak. Bár a génállomány fennmaradó néhány százalékos eltérése hatalmas különbségeket eredményez, a keringési rendszer vagy az egyszerűbb agyműködési és tanulási feladatok terén nyerhetők olyan adatok, amelyek átvihetők az emberre. A kutatónak tisztában kell lennie azzal, hogy az adott eredmény milyen határok között érvényes.

A modern állatkísérletek alapját az úgynevezett 3R elv képezi, amely az angol replacement, reduction, refinement szavakból ered. A magyar szaknyelvben ez a helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés vagy finomítás fogalmának felel meg, de Dr. Gyertyán István megfogalmazásában a három CS betűvel is leírható: csere, csökkentés és csillapítás.

A csökkentés elve szerint, ha mindenképpen szükség van állatokra, akkor a lehető legkevesebb egyedet kell felhasználni, amennyi még értékelhető tudományos eredményt ad. Ez kétoldalú folyamat, mert nemcsak a felhasznált egyedszám mérséklését jelenti, hanem azt is, hogy egyetlen alanyból a lehető legtöbb adatot próbálják kinyerni. A harmadik pillér, a finomítás pedig arról szól, hogy a kísérletbe bevont állatok fájdalmát, szenvedését és károsodását a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni.

Jelenleg az alapkutatások terén még elkerülhetetlen az élő szervezetek alkalmazása. Amikor a tudósok azt vizsgálják, hogy mi történik a szervezetben egy adott ingerre, még nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy a folyamatot kémcsőben lehessen modellezni.

Ezzel szemben a gyógyszerfejlesztés eldöntendő kérdéseinél, ahol arra keresik a választ, hogy egy szer hatékony vagy biztonságos-e egy bizonyos dózisban, lényegesen könnyebb az alternatív módszerek alkalmazása. A meglévő adatok és az új technológiák segítségével ezekre az igen vagy nem válaszokra könnyebben fény derülhet állatok bevonása nélkül is.

A tudomány egyik leggyorsabban fejlődő területét a háromdimenziós sejttenyészetekből létrehozott miniszervek, az úgynevezett organoidok, valamint a szerv-a-csipen rendszerek jelentik. Másfél évtizeddel ezelőtt még ismeretlen volt a lehetőség, hogy sejtekből mini szívet vagy mini agyat növesszenek, vagy egy kis lapkára helyezett szerveket imitáló sejtek között folyadékot áramoltassanak a vérkeringést modellezve. Ezekkel a módszerekkel kiválóan vizsgálható a gyógyszerjelölt molekulák hatása.

Bár a technológia jelenleg még nem tart ott, hogy a teljes élő szervezet komplexitását kiváltsa, a fejlődés üteme rendkívül gyors. Az elnök becslése szerint míg napjainkban az állatkísérletek körülbelül 20 százaléka váltható ki, tíz-tizenöt év múlva ez az arány akár a 80-90 százalékot is elérheti.

A mesterséges intelligencia szintén fontos szerepet játszik az adatok elemzésében. Mivel az algoritmusok óriási adatmennyiségekből képesek emberi elme számára rejtett összefüggéseket kiszűrni, segítségükkel megjósolható bizonyos molekulák hatékonysága vagy ártalmassága. Azonban az intelligencia is a meglévő adatokból táplálkozik, így ahol még nincsenek előzetes ismeretek a szervezet működéséről, ott az algoritmusok sem tudnak következtetéseket levonni.

A biztonságossági vizsgálatok terén, amelyekre az Európai Bizottság is kiadott egy ütemtervet, reális esély van arra, hogy a jövőben állatkísérletek nélkül határozzák meg a vegyi anyagok és készítmények ártalmasságát. A meglévő adatbázisok, a kémcsöves vizsgálatok, a mesterséges intelligencia és a humán adatok együttes használata lehetővé teheti az ártalmasság pontos megállapítását anélkül, hogy állatokat kellene megmérgezni.

Az alapkutatások területén a teljes kiváltás még távolibb cél, de a technológiai innovációk és az etikai elvárások egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a tudomány a lehető legkevesebb állati szenvedéssel érje el a szükséges áttöréseket. A műsor szakmai együttműködő partnere a Közös ügyünk az Állatvédelem Alapítvány volt. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.