Debreceni Szabó Magda-ünneptől a színházi tabudöntésig és az 50 éves 100 Folk Celsiusig
A Spirit FM Kult-Óra című műsorában Rónai Egon műsorvezető a hazai kulturális élet kiemelkedő képviselőit és legfrissebb eseményeit mutatta be. A beszélgetések során szó esett Szabó Magda születési évfordulójáról és a tiszteletére alapított díjról, egy tabudöntő színházi adaptációról, valamint a magyar countryzene egyik legalapvetőbb zenekarának félévszázados jubileumáról.
Szabó Magda öröksége és a róla elnevezett díj Debrecenben
Hivatkozás másolásaA műsor első részében Juhász Anna irodalmár Debrecenből, a Holttig haza helyszínéről jelentkezett be, ahol Szabó Magda születésének 109. évfordulóját ünnepelték. Az irodalmár hangsúlyozta, hogy az író egész életében ebből a városból merítette az inspirációt, és az évfordulón az egész város megtelt a műveiből vett idézetekkel, miközben egy ötszáz fős rendhagyó irodalomórát is tartottak a fiataloknak.
A beszélgetésben felidézték, hogy Szabó Magda a leggyakrabban fordított magyar szerzők közé tartozik, aki mindig határozottan visszautasította az írónő megnevezést, és következetesen íróként hivatkozott magára. Juhász Anna rámutatott, hogy a 20. században Kaffka Margit volt az egyik fontos előfutár, akit elfogadtak a magyar irodalomban, majd a Nemes Nagy Ágnessel és Szabó Magdával fémjelzett Újhold-generáció tagjai már elvárták, hogy női mivoltuktól függetlenül, teljes jogú költőként és íróként tekintsenek rájuk.
Szabó Magda pályafutásának kezdetét beárnyékolta a visszavont Baumgarten-díj. Rónai Egon megjegyezte, hogy ő volt minden idők legrövidebb ideig elismert Baumgarten-díjasa, hiszen még aznap visszavonták tőle az elismerést, hogy átadták. Juhász Anna felidézte, hogy az író a megsértődés után hallgatásba menekült, és a szekrénynek írt egészen 1958-ig, amikor prózaíróként tért vissza a nyilvánosság elé. Ugyanakkor költői énje mindvégig megmaradt, és a visszatérés után olyan életművet hozott létre, amely egyetemes témákat dolgoz fel.
Debrecenben a Magdafest záróeseményeként adták át a Szabó Magda-díjat, amelyet két kiváló művész kapott meg. Az egyik díjazott Ráckevei Anna színművész, aki több mint húsz éve él Debrecenben, és a színházi előadásokon meg a hangoskönyveken keresztül rengeteget tett az író örökségének ébrentartásáért. A másik kitüntetett Rakovszky Zsuzsa író és költő, akinek munkássága az esendő nő ábrázolásával és a női sors sokszínűségének bemutatásával szorosan kapcsolódik Szabó Magda szellemiségéhez. Juhász Anna, aki a díj szervezője, esti házigazdája és a Magdafest művészeti vezetője, személyes kötődéséről is beszélt. Felidézte édesapja, Juhász Ferenc költő és Szabó Magda barátságát, valamint azt a szellemi erőt és tartást, amelyet az író a kilencvenes éveiben járva is közvetített a környezetének.
Tabutémák a színpadon: elkészült a Mennyit adtál érte? színházi adaptációja
Hivatkozás másolásaA műsor következő vendége Durica Katarina író volt, akinek Mennyit adtál érte? című regényéből Tasnádi István készített színpadi változatot a Jurányi Kamaratermében. A mű olyan társadalmi témákat dolgoz fel, mint a béranyaság, a petesejt-donáció és a meddőség, amelyek a mai napig sok titokozást és feszélyezett beszélgetést váltanak ki.
Durica Katarina kifejtette, hogy egész Európában szigorú szabályozás alá esik ez a terület, miközben a nőjogi szervezetek egy része a női test kizsákmányolását látja benne, az érintettek oldalán pedig ott van a gyermek utáni vágyakozás és a leszakadó régiókból származó, szegényebb nők kiszolgáltatottsága. A regény adaptációját Tasnádi István írta és rendezi, a színpadi változatban Staub Viktória alakítja a béranyát, Ulmann Mónika a másik főszereplőt, a zenei kíséretről pedig Monori András gondoskodik.
Az író elmondta, hogy a háromszáz oldalas regényből egy ötvenoldalas szövetkönyv született. Ez a folyamat a szerző számára mindig kihívást jelent, hiszen sok mondat és jelenet kimarad, a színpadon viszont a színészek játéka és jelenléte pótolja a leírt gondolatokat. A darabot a premier előtt a Művészetek Völgyében is bemutatták már, ami segítséget jelentett a szereplőknek abban, hogy a szöveg és a karakterek teljesen megérjenek a kőszínházi bemutatóra.
Ötvenéves jubileumot ünnepel a 100 Folk Celsius
Hivatkozás másolásaA kulturális magazin zárásaként Littvay Imre, a 100 Folk Celsius zenekarvezetője nyilatkozott a műsorban az együttes fennállásának 50. évfordulója alkalmából. A zenekar volt az első olyan hazai formáció, amely széles körben népszerűvé tette a country zenét Magyarországon, magyar nyelvű szövegekkel közelebb hozva a műfajt a közönséghez, és kilenc alkalommal turnéztak az Egyesült Államokban is.
A zenekar életében az évtizedek során komoly veszteségek is történtek. Drosztmér István, Torontáli István és a zenekart Littvay Imrével együtt ötven éve alapító Orbán József elvesztése mind mély nyomot hagyott a tagokban. A zenekarvezető kiemelte, hogy a folytatás mellett éppen a néhai alapítótársak emléke miatt döntöttek, és minden fellépésen megemlékeznek róluk.
A 100 Folk Celsius mára valódi családi zenekarrá vált, hiszen a felnőttek és a gyerekek egyaránt ismerik a számaikat, a klasszikus country slágerektől kezdve a Paff, a bűvös sárkány vagy A nagy ho-ho-horgász című dalokig. A zenekarban minden tag énekel és vokálozik, így az énekesi feladatok megoszlanak.
A fél évszázados jubileum alkalmából rendezett ünnepi koncerten több vendégművész is színpadra lép, köztük Bródy János, Eszményi Viktória és Vitáris Iván. Littvay Imre hangsúlyozta, hogy a zenekar tartós fennmaradásának titka a tagok közötti barátságban és a közös élményekben rejlik, hiszen az elmúlt ötven év minden pillanatát élvezték. Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.