Egyre később házasodunk, miközben látványosan öregszik az ország
A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában Róna Egon műsorvezető és Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője a hazai családalapítási szokások átalakulását, valamint azok társadalmi és gazdasági kihatásait járták körül.
A beszélgetés kiindulópontját a Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös adatokon alapuló adatsorai és közleménye adták, amelyek rávilágítanak arra, hogy a házasságkötések időpontja és a gyermekvállalás drasztikusan eltolódott a korábbi évtizedekhez képest.
A statisztikai elemzésekből kiderül, hogy az 1980-as évek elejével összevetve átlagosan csaknem kilenc évvel későbbre tolódott az első házasságkötés ideje. A nyolcvanas években a férfiak átlagosan 24 és fél évesen, a nők pedig kevesebb mint 22 évesen kötötték meg első házasságukat. Ezzel szemben napjainkra a férfiaknál ez az átlagéletkor 33 évre, a nőknél pedig majdnem 31 évre emelkedett. Ezzel párhuzamosan az első gyermeküket világra hozó édesanyák életkora is jóval magasabb, mint a korábbi időszakban volt.
A jelenség hátterében nemcsak demográfiai, hanem komoly oktatási és gazdasági tényezők is meghúzódnak. Bár a KSH közleménye közvetlenül nem tért ki ezekre az okokra, az elemzői tapasztalatok szerint meghatározó szerepet játszik, hogy mind a nők, mind a férfiak sokkal nagyobb arányban tanulnak tovább és törekednek karrierépítésre. Egy tanuló és karriert építő fiatal nő számára ma már elképzelhetetlen, hogy 22 éves kora előtt férjhez menjen vagy gyermeket vállaljon. Emellett a saját lakás megszerzése és a megfelelő anyagi feltételek megteremtése is nehezebbé vált, ezért a fiatalok először a stabil egzisztencia megteremtésére fókuszálnak, és csak ezt követően kezdenek el foglalkozni a családalapítással.
A házassági és gyermekvállalási mutatók alakulásában a gazdaságpolitikai és lakástámogatási intézkedések is jól kimutatható nyomot hagytak. A statisztikák szerint 2015-ben érte el a csúcspontját a házasságon kívül született gyermekek aránya, ekkor az összes születés 47,8 százaléka történt házasságkötés nélkül. A területi eltéréseket nézve ez az arány Budapesten és Pest megyében volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb értéket Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mérték.
A 2015 utáni időszakban azonban ez a trend megfordult, és jelentősen csökkent a házasságon kívül született gyermekek száma. Ez a változás egyértelműen összefügg a bevezetett lakástámogatási formákkal, mint a CSOK, a babaváró hitel vagy a CSOK Plusz. Mivel ezeknek a támogatásoknak a többsége előzetes házasságkötéshez volt kötve, a fiatal párhuzamosan több házasságot kötöttek.
Ugyanakkor az összegzett születésszám továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Ezt részben a szülőképes korú nők számának apadása magyarázza, részben pedig maga az életkor kitolódása. Minél később jön létre ugyanis az a kapcsolat, amelyből gyermek születhet, biológiai okokból annál kevesebb idő és mozgástér marad arra, hogy a családban újabb testvérek szülessenek.
A népességfogyás mellett a társadalom elöregedése jelenti a másik súlyos kihívást. A statisztikai adatokban megjelenő öregedési index látványosan tükrözi a folyamatot: Zala megyében például a 14 év alatti gyermekekre jutó idős emberek aránya eléri a 211,2 százalékot, ami azt jelenti, hogy 100 gyermekkorúra 211 idős ember jut.
Ez a demográfiai eltolódás hosszú távon komoly gazdasági következményekkel jár, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több idős embert. Amint az a beszélgetésben elhangzott, ez a nyugdíjrendszerek legnagyobb kihívása. Vrazsovits Rita hangsúlyozta, hogy
"különösen itt a az Európai Unióban, hogy ugye, hogyha egyre fogynak a fiatalok, akkor nyilvánvalóan egyre nehezebb lesz ö kifizetni a nyugdíját azoknak, akik ugye akik viszont egyre többen vannak, hiszen sok országban ugye azt látjuk, hogy még egyre tovább is élnek ugye az idősek szerencsére, minél egyre tovább velünk vannak és ebből a szempontból ez egy nagy kérdés lesz a következő 5-10 10 vagy 20 évre nézve, hogy fenntarthatóak maradhatnak-e a nyugdírendszerek."
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
