Eltérő kultúrák, emberi és gépi együttműködés, valamint a szabályozási kihívások a mesterséges intelligencia korában

A mesterséges intelligencia és a robotika világa elképesztő sebességgel fejlődik, miközben a társadalmi hatások és a szabályozási kérdések folyamatosan új kihívások elé állítják a szakértőket.

A Spirit FM Mi és más című műsorában Márton György műsorvezető Ződi Zsolttal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszorával beszélgetett a robotikáról, az ember és gép viszonyáról, valamint a technológia jogi és társadalmi hátteréről.

A beszélgetés kiindulópontját egy Japánban megrendezett konferencia és kiállítás adta. Ződi Zsolt elmondása szerint ezt a rendezvényt 1991 óta szervezik meg, ami komoly múltra tekint vissza a robotika területén. A legutóbbi, harmincötödik alkalommal megtartott eseményen csaknem ötszáz előadás hangzott el kilenc szekcióban. A konferencia fókuszában kifejezetten az ember és a robot közötti interakció állt, nem pedig a technológia mélyebb, szárazabb területei.

A japánokrobotokhoz való hozzáállása alapvetően különbözik az európai szemlélettől. A kutatások szerint ebben fontos szerepet játszik a sintóista vallás, amely szerint a dolgoknak is lehet lelkük, valamint a populáris kultúra is, ahol a robotok már régóta pozitív szereplőként jelennek meg. Ződi Zsolt rámutatott erre a különbségre, hogy „az antropomorfizációs kérdés, tehát akkor most hogy szabad-e emberként tekintsünk rá, vagy baj-e, hogyha emberként tekintünk a robotokra, baj-e, hogyha érzelmeket mutatunk feléjük, vagy kötődünk hozzájuk érzelmileg, ez egyszerűen nem annyira erősen érzelmileg túlfűtött kérdés, mint Európában.” Míg az Európai Parlament egy 2017-es állásfoglalásában problematikusnak nevezi az ember és robot közötti érzelmi függőség kialakulását, Japánban ez a kérdés jóval természetesebb.

A robotika egyik központi kérdése az antropomorfizáció, vagyis az emberszerűség, a másik pedig a megtestesülés problematikája. Utóbbi azért vált kiemelten fontossá, mert a hétköznapi emberek a mesterséges intelligenciát leggyakrabban a nagy nyelvi modellekkel azonosítják, amelyeknek nincs fizikai testük. A konferencián lefolytatott kísérletek és vizsgálatok alapján a fizikai jelenlét sokat segít az ember és gép közötti kapcsolódásban. Például a gyermekek oktatásában vagy a figyelemzavaros fiatalok fejlesztésében a fizikai alakban megjelenő robotok jelenléte hatékonyabban segíti a figyelem fenntartását és a tanulási folyamatot, mint egy képernyő vagy egy hangszóró.

Az ipari környezetben is átalakulóban van a robotok szerepe. A teljesen automatizált, sötét gyárak helyett egyre inkább az ember és a robot együttműködésére építő megoldások, úgynevezett kobotok vagy robotmunkatársak kerülnek előtérbe. Ennek kapcsán Ződi Zsolt elmondta, hogy „nagyon úgy tűnik, hogy sokkal jobban lehet, sokkal hatékonyabban tudnak azok a gyárak működni, ahol az emberek és robotok együttműködnek egymással.” Ezen a területen kiemelten fontos kutatási irány a biztonság megteremtése, hiszen egy meghibásodott ipari gép komoly sérüléseket okozhat a vele közvetlen közelben dolgozó embernek. A robotok külleme a mindennapi életben is számít, amit jól szemléltet az az eset, amikor az utcai autonome ételkiszállító dobozokra szemet és szájat festettek, aminek hatására a járókelők sokkal segítőkészebbé váltak velük szemben.

A háztartási feladatok robotizálása jóval összetettebb feladat, mint egy gyári munkafolyamat automatizálása. Az emberi kéz mozgásának imitálása elképesztően komplex kihívás. Egy megszokott tárgy megfogása, egy pohár víz felemelése vagy a szobában lévő bútorok közötti navigálás olyan összetett gépi látást, tárgyfelismerést és háttértudást igényel, amit a robotok számára rendkívül nehéz megtanítani. A szakértők véleménye megoszlik a jövőt illetően, egyesek szerint tíz éven belül megjelenhetnek az élethű humanoid robotok, míg mások úgy vélik, hogy sokkal valószínűbb a specifikus feladatokra tervezett robotok elterjedése.

Ződi Zsolt szerint sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogy előbb lesznek autonóm orvosi műtőrobotok, mint a mindennapi háztartási munkákat önállóan végző gépek. A sebészetben már jelenleg is használnak precíziós eszközöket, mint például az agyi implantátumok beültetésénél használt autonóm berendezéseket, míg egy általános háztartási robot megjelenése egyelőre nincs a láthatáron.

A szabályozás kérdéskörében az Asimov-féle alaptörvények továbbra is a józan ész és az alapvető erkölcsi elvek szintjén érvényesek. A jogi megközelítésben a robotokat egyrészt általános gépként kezeli a jogalkotó, amelyre szigorú termékmegfelelőségi és biztonsági előírások vonatkoznak. Az Európai Unió nemrégiben megalkotott mesterséges intelligencia rendelete ezeket a szabályokat egészíti ki. Egyes ágazatok, mint az autóipar vagy a repüléstechnika, mentesülnek az általános AI-rendelet alól, mivel ezeken a területeken speciális, sajátos kockázatokat kezelő ágazati szabályozásra van szükség, hasonlóan az Egyesült Államokban alkalmazott gyakorlathoz.

Az európai uniós AI-szabályozás gyorsasága és szigora mögött részben a túlzott aggodalom és félelem állt. A rendelet előkészítése még 2021-ben kezdődött, egy megelőző, termékmegfelelőségi és átláthatósági logikára építve. Ződi Zsolt úgy látja, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jelenlegi pánik egy része a túlzott ijedtségből fakad, míg a másik része egyfajta kommunikációs fogás. Ennek kapcsán a kutatóprofesszor Yann LeCun gondolatait idézte: „oké, hogy ezek a nagy modellgyártóknak a vezérigazgatói most kórusban keltik a pánikot, de azt mondja, egyébként meg az AI-ipar nem csak ezekből az emberekből áll, hanem dolgozik benne több ezer nagyon komoly szakértő, sokan évtizedek óta, mint ő is, foglalkozik ezzel, és ez a csendes többség meg egyáltalán nem mondja, hogy mindnyájan meg fogunk halni, hanem más a véleménye, csak nem ennyire hangos.”

A mesterséges intelligencia jelentette valós veszélyek kapcsán a professzor kiemelte, hogy a legnagyobb kockázatot nem az öntudatra ébredő gépek jelentik, hanem az, ha rosszhiszemű emberi szereplők használják a technológiát károkozásra, például rendszerek feltörésére vagy vírusok tervezésére. Emellett a kiberbiztonsági hiányosságok okozhatnak még problémákat. Az Európai Unió szabályozási törekvései arra irányulnak, hogy a technológiát biztonságossá tegyék, ám a szoftverekhez képest a mesterséges intelligencia működése kiszámíthatatlanabb, mivel lényegi tulajdonsága a kreativitás és a következtetési képesség.

A nemzetközi megközelítések jelentősen eltérnek egymástól. Míg Európa kockázati alapon szabályoz, Japán és a távol-keleti országok társadalmi és fejlesztési kérdésként tekintenek a mesterséges intelligenciára. A japán szemlélet szerint az új technológiák segítségével meg lehet javítani a társadalmat, ezért olyan keretrendszert igyekeznek kialakítani, amely a biztonság megőrzése mellett ösztönzi az iparág fejlődését, a tesztkörnyezetek létrehozását és a versenyképesség fenntartását.

A technológia gyors terjedése miatt a társadalmi hatások előrejelzése rendkívül nehéz. A 2022 végén megjelent nagy nyelvi modellek olyan váratlan kihívásokat hoztak, amelyekre a korábbi szabályozási tervezetek nem készülhettek fel. Ennek egyik szembetűnő példája a felsőoktatásban kialakult helyzet, ahol a hagyományos, esszéírásra épülő számonkérési módszerek átértékelésre szorulnak. A másik jelentős probléma a generatív mesterséges intelligencia hatása a kreatív és szerzői jogi iparágakra. A meglévő műveken betanított modellek új stílusú alkotásokat képesek létrehozni, ami bár jogilag nem minősül közvetlen plágiumnak, alapjaiban forgatja fel a művészek és a szellemi szabadfoglalkozásúak gazdasági helyzetét.

A mesterséges intelligencia fejlődési üteme összehasonlíthatatlanul gyorsabb a korábbi technológiai forradalmaknál. A társadalomnak és a jogalkotásnak úgy kell alkalmazkodnia ehhez az alakuló valósághoz, hogy a ma hozott döntések érvényessége a gyorsan változó környezetben is megmaradjon, még ha a folyamat során folyamatosan új, előre nem látható kihívásokkal kell is szembenézni. Nézd vissza a teljes adást a Spirit FM YouTube csatornáján.