Emberszámba venni a dolgozót: a motiváció és a valódi munkahelyi közösség titkai
Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen légkörben telnek a mindennapok, miként tudjuk megvalósítani önmagunkat, és hogyan érezzük magunkat a feladatok végzése közben. A Spirit FM Felvéve című műsorában Somodi-Solymos Eszter műsorvezető Klein Sándor munkapszichológussal járta körül a munkahelyi jóllét, a motiváció, az etikus vezetés és a munkahelyi közösségek legfontosabb összefüggéseit.
A jó közösség megteremtése összetett folyamat, amelyhez jó emberekre, jó dolgozókra van szükség, ám a kiválasztás önmagában még nem garantálja a sikert. Ha valaki egy adott csapatba nem illik bele, az nem jelenti azt, hogy egy másik helyen ne válhatna kiváló munkaerővé. Az emberek egy része szinte bármilyen közegben megtalálja a helyét, míg mások csak meghatározott körülmények között tudnak kibontakozni. Ebben a folyamatban kulcsszerep hárul a vezetőre, akinek feladata összehangolni a munkatársakat úgy, hogy az időtöltés kellemes, a közös munka pedig hasznos legyen.
A munkáltató és a munkavállaló céljai természetüknél fogva eltérnek. A dolgozó a bérért, eredményekért és sikerekért küzd, míg a cég a költséghatékony, minőségi működésre és a megrendelések növelésére törekszik. E két világ összehangolása komoly erőfeszítést igényel a vezetéstől. Mindenre érvényes csodaszer nem létezik, ráadásul minden beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai. A legfontosabb alapelv, hogy a vezető emberszámba vegye a dolgozókat, ne kizsákmányolni akarja őket, mert az a teljesítmény rovására megy. Ugyanakkor a cégnek hatékonynak is kell maradnia a versenyben, hiszen az ad értelmet a munkahely létezésének.
A motiváció kérdésköre jóval túlmutat az anyagiakon. Bár a fizetés vitathatatlanul fontos és felhasználható ösztönzésre, önmagában mégsem elegendő. Az emberek arra vágynak, hogy értelmét lássák annak, amit csinálnak, és igényük van bizonyos fokú döntési szabadságra is a keretek között. A csapatépítők vagy közös szabadidős programok hasznosak lehetnek, de a valódi motivációt nem helyettesítik. A generációk között is megfigyelhetők különbségek: a fiatalok nem feltétlenül motiválatlanabbak, hanem másképp motiváltak. Erős bennük az igény a közvetlen, őszinte kommunikációra, valamint a térre, ahol megmutathatják képességeiket. Trükkökkel, manipulatív technikákkal nem érdemes próbálkozni, mert ezek előbb-utóbb lelepleződnek és lerombolják a bizalmat.
A mindennapi működés elengedhetetlen eleme a visszajelzés, hiszen a legtöbb dolgozó több szeretne lenni egy egyszerű fogaskeréknél. A hibák kezelése különösen érzékeny terület: olyan légkört kell teremteni, ahol a hibákat nem elkendőzik, hanem felszínre hozzák és tanulnak belőlük. Mivel az emberek érzékenysége rendkívül eltérő, a vezetőknek személyre szabott megértéssel kell közelíteniük hozzájuk.
A kiégés jelensége sem új keletű, sokszor abból fakad, ha valaki nem a képességeinek megfelelő feladatot végez. Az embernek időről időre szüksége van a Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow-élményre, amihez a személyiségünkhöz illő munkát kell választani. Ha valaki rosszul érzi magát a munkahelyén, nem kell azonnal felmondania, hiszen a biztonság alapvető emberi szükséglet, amelyet Abraham Maslow elmélete is igazol. Érdemes először önmagunkon dolgozni, átgondolni saját viselkedésünk hatásait, és megvizsgálni a változtatás lehetőségeit. Ha azonban a helyzet nem javul és a váltás elkerülhetetlen, nem szabad túl sokáig halogatni a döntést.
Bár a pszichológiai ismeretek iránti érdeklődés napjainkban ugrásszerűen megnőtt, alkalmazásuk csak akkor építő, ha nem manipulációra használják. A valóban etikus munkahelyi magatartás messze túlmutat egy hivatalos etikai kódex betartásán: a munkatársak emberi kezelését, a kizsákmányolás elutasítását és a fejlődési lehetőségek biztosítását jelenti. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
