Emlékezzünk meg a 70 éves korában elhunyt Tarr Béláról
A Spirit FM Kultóra című adásában Rónai Egon és Janisch Attila filmrendező emlékezett meg a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó alakjáról Tarr Béláról.
A hetvenegy éves korában elhunyt alkotó bár korábban azt nyilatkozta hogy nem készít több filmet a hírek szerint még az utolsó napjaiban is tele volt tervekkel és új ötletekkel. Janisch Attila felidézte közös beszélgetéseiket és azt a javaslatát amely szerint a mesternek érdemes lett volna visszatérnie a pályafutása elején alkalmazott improvizációs technikához. Tarr Béla korai munkái mint a Családi tűzfészek vagy a Panelkapcsolat még a dokumentarista iskola hagyományait követték ahol a színészi játék és a türelem alakította a jeleneteket és a párbeszédeket.
A beszélgetés során Janisch Attila hangsúlyozta hogy Tarr Béla művészete egy hatalmas és összehangolt alkotói közösség eredménye volt. Ebben a csapatban olyan nevek szerepeltek mint Krasznahorkai László író Hranitzky Ágnes vágó Medvigy Gábor operatőr Víg Mihály zeneszerző és Tóth János fartmester. Utóbbi szerepét külön kiemelte hiszen a rendezőre jellemző lassú kocsizások és hosszú snittek kivitelezéséhez elengedhetetlen volt a technikai szakemberek és az alkotók közötti lelki összhang. Ez a stílus a Kárhozat című filmmel indult el a világhír felé majd a Sátántangóban teljesedett ki amely bár hét és fél órás hosszával sokakat elriasztott valójában a filmművészet egyik megkerülhetetlen remekműve.
Janisch Attila szerint Tarr Béla filmjeit nemcsak nézni hanem látni kell. Az alkotások lassúsága valójában meditáció az időről és az életről amelyhez a nézőnek hozzá kell lassulnia. A rendező szerint a filmek ereje az elesettek felé forduló figyelemben és a megrendítő sorsok ábrázolásában rejlik ami Bergmann szintű mélységeket idéz. A Sátántangó például nem csupán egy regényadaptáció hanem egy kísérlet arra hogy az írott szöveg minden egyes szava maradéktalanul lefordítható legyen a kép nyelvére. Janisch Attila arra biztatta a közönséget hogy ne féljenek ezektől az alkotásoktól mert azok tele vannak szellemességgel és humorral is miközben alapjaiban változtatják meg a filmezésről alkotott gondolkodást.
A műsorban szó esett arról is hogy Tarr Béla iskolát teremtett és hatása még azokra az alkotókra is kiterjed akik esetleg nem ismerik közvetlenül a munkáit. Janisch Attila szerint a nagy művek beépülnek a kulturális körforgásba és megváltoztatják a nézői látásmódot. Felelevenítették Krasznahorkai László irodalmi Nobel díját is rámutatva hogy az író és a rendező munkássága elválaszthatatlanul összenőtt. Rónai Egon és Janisch Attila végül abban maradtak hogy bár a halálhír szomorú Tarr Béla életműve és az a szenvedély amellyel a filmjeiről beszélni lehet felemelő örökséget hagyott maga után mindenki számára.
