Fenntartható energetika vagy összeomlás? – interjú Dr. Munkácsy Bélával

A Generátor című műsorban Somodi-Solymos Eszter vendége Dr. Munkácsy Béla, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője volt, aki a hazai energetika helyzetét, a megújuló energiaforrások lehetőségét és a fogyasztói társadalom átalakításának szükségességét elemezte.

A szakértő rámutatott, hogy a szélenergia fejlesztését már 15–20 évvel ezelőtt fel kellett volna pörgetni, mert a szél- és napelemes kapacitások ideálisan kiegészítik egymást mind napi, mind éves szinten. Míg Magyarországon a napelemes teljesítmény már megközelíti a 10 000 megawattot, mellé legalább 6 000–7 000 megawatt szélturbinára lenne szükség. A mai modern szélturbinák hatékonysága a korábbiakhoz képest megduplázódott, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően szinte az egész ország területe alkalmas lenne a szélenergia hasznosítására, akár a Németországban épülő 300 méteres óriásturbinákhoz hasonló technológiákkal.

A megújulók hálózati beillesztéséhez elengedhetetlen a decentralizált energiatárolás megteremtése, amire jó példát mutatnak a környező szocialista múltú országok, mint Románia. Bár a világ energiatárolásának mintegy 95 százaléka szivattyús tározókban történik, Magyarországon jelenleg egyetlen ilyen sincs. A szakértő szerint ahelyett, hogy gigantikus beruházásokban gondolkodnánk – mint a Prédikálószék kibetonozása –, 20–30 kisméretű, tízhektáros rendszert kellene kiépíteni meglévő infrastruktúráknál, például felhagyott bányák rekultivációjával a Mátrában, a Bükkben vagy a Dunántúlon. Ezt kiegészítve a biogáz technológia nemcsak a szerves hulladékok ártalmatlanítására nyújt megoldást, hanem a gázturbinák pár perces indítási idejével a rugalmas termelési oldalt is biztosítani tudja.

Az atomenergiával kapcsolatban Dr. Munkácsy Béla kifejtette, hogy az se nem tiszta, se nem gazdaságos, és a háborús környezetben a biztonsági kockázatai is jelentősek. Bár sokan úgy tudják, Pakson csupán 40 tonna kiégett fűtőelem keletkezik évente, ennek előállításához körülbelül 1 millió tonna kőzet megmozgatására és óriási bányászati hulladék termelésére van szükség, ami botrányos erőforrás-gazdálkodási hátteret jelent. Ezzel szemben a megújuló eszközök egyszeri építési erőforrás-igény után évtizedekig működnek, ráadásul egy megtermelt megavattonyi villamos energiára vetítve a szélerőművek kevesebb betont igényelnek, mint egy atomerőmű. Emellett a kiégett fűtőelemek elhelyezése továbbra is megoldatlan probléma, amire Finnországon kívül szinte sehol nem találtak még működő geológiai tárolót.

A kutatások – köztük a szakértő Nature-ben megjelent publikációja – igazolják, hogy a 100 százalékos megújuló energiára való átállás megvalósítható, de ehhez legelöször a hatalmas méretű pazarlást kell felszámolni. Az európai térségben a primer energiafelhasználást akár 55 százalékkal is csökkenteni lehetne a tudatosság növelésével, a hazai oktatási rendszerben viszont súlyos hiányosságok vannak. A lakosság mintegy 40 százaléka tüzel fával, mégis hiányzik a megfelelő fatüzelési tudás, az egyetemisták nem ismerik a hőszivattyú fogalmát, a településtervezők nem tanulnak napenergia-használatot, az építészek pedig elavult energetikai teljesítményű, energiafaló üvegépületeket terveznek. Az energiafelhasználás csökkentéséhez a műszaki hatékonyságnövelés mellett az emberi viselkedés és a társadalmi igények megértése is elengedhetetlen.

A fenntarthatósághoz a fogyasztási oldalon is elkerülhetetlen a rugalmasság előmozdítása, amit a puszta kérések helyett egy rugalmas tarifarendszer bevezetésével kellene ösztönözni. A rezsicsökkentés kivezetését a szakértő szakmai és környezetvédelmi szempontból is sürgetőnek tartja, hangsúlyozva, hogy az energia, a víz és a hulladékszállítás valódi árát az adófizetők az államháztartás más részein keresztül most is megfizetik, csak a kommunikáció ezt elfedte. Míg az Európai Unió legtöbb tagállamában csökken az energiafogyasztás és a környezetterhelés, addig Magyarországon ez a mutató növekszik.

A fenntarthatóság három pillére közül a gazdaságnak alá kell rendelődnie a környezeti határoknak, hiszen a gazdaság nem tud működni a természetes erőforrásai nélkül. A gazdasági érdekek prioritása és a rövid látókörű döntések – mint az erdők fokozott kitermelésének engedélyezése a tűzifaigények miatt – oda vezethetnek, hogy az évszázad végére radikálisan lecsökken a klímaszabályozás szempontjából kulcsfontosságú hazai erdőállomány. Ahogy a műsor zárásában elhangzott, az állandó gazdasági növekedés és a felesleges fogyasztási kényszerek helyett fel kell ismerni, hogy a környezetünket nem fogjuk tudni újra megteremteni, ha egyszer tönkretesszük. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTUbe csatornáján.