Nemzetközi
Fordulat Münchenben: realizmus és új erővonalak a globális biztonságpolitikában
A müncheni biztonságpolitikai konferencia tanulságai alapján a nemzetközi stabilitás töréspontjai és a szövetségesi rendszerek belső dinamikája alapvető változásokon megy keresztül.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elemzése szerint a tavalyi évhez képest jelentős hangvételváltás tapasztalható az Amerikai Egyesült Államok kommunikációjában, ami közvetlen hatással van Európa, és ezen belül Kelet-Európa jövőjére is.
Az amerikai fordulat és a Rubio-látogatás súlya
A szakértő rámutatott, hogy míg a 2025-ös müncheni konferencián az amerikai vezetés éles kritikával illette Európát – különösen a belső biztonság és a migráció kezelése terén –, az idei eseményen Marco Rubio külügyminiszter már a transzatlanti kapcsolatok megerősítése mellett tett hitet. Rubio szerepe túlmutat a klasszikus diplomácián, hiszen operatív szinten és nemzetbiztonsági kérdésekben is az amerikai kormányzat egyik legbefolyásosabb szereplője, aki közvetlen hatással van az elnöki döntéshozatalra. Budapesti látogatása stratégiai jelentőségű, hiszen az amerikai külügy felismerte, hogy Kelet-Európa a globális feszültségek egyik legfontosabb gócpontjává vált.
Ukrajna és a befagyott frontvonalak realitása
A konferencia egyik legnehezebb témája az ukrajnai háború és az ország jövőbeli integrációja volt. Tarjányi Péter kiemelte, hogy bár Ukrajna európai uniós csatlakozása elvi támogatást élvez, a gyorsított eljárás lehetősége távolodni látszik. A harctéri helyzetet tekintve Oroszország hatalmas emberáldozatok árán ugyan, de bizonyos szakaszokon előre tudott nyomulni, miközben az orosz veszteségek már havonta meghaladják a teljes afganisztáni háború szovjet áldozatainak számát. A béketárgyalások esélyeit rontja a Donbasz térségének kérdése, amely stratégiai és védelmi szempontból mindkét fél számára feladhatatlan, így a diplomáciai egyeztetések jelenleg leginkább a fogolycserék lebonyolítására korlátozódnak.
Európai védelmi dilemmák és nukleáris elrettentés
A globális átrendeződés részeként Európa kénytelen szembenézni azzal a ténnyel, hogy nem támaszkodhat kizárólagosan az amerikai nukleáris védőernyőre. A szakértő szerint riasztó, de szükségszerű folyamat a nukleáris elrettentés kérdésének előtérbe kerülése. Franciaország és az Egyesült Királyság szerepe felértékelődhet egy önálló európai védelmi stratégia kialakításában, különösen annak fényében, hogy Fehéroroszországba orosz taktikai atomfegyverek települtek. Ez a fajta egyensúlykeresés nem egy küszöbön álló háborút jelez, hanem a hidegháborúból ismert stabilizáló elrettentési doktrína modernizálását célozza.
A távol-keleti feszültség és az iráni belső tisztogatás
A biztonságpolitikai horizontot tovább tágítja Kína és Japán feszült viszonya. Peking aggodalommal figyeli Japán védelmi képességeinek erősödését, amely néhány éven belül képes lehet ellensúlyozni a kínai tengeri dominanciát a térségben. Eközben Iránban a hatalom láthatóan tart egy külső beavatkozástól, ezért belső tisztogatásokba kezdett, likvidálva a reformista politikai réteget és a tüntetések résztvevőit. Tarjányi Péter szerint a közeljövőben várható egy Izrael vagy az Egyesült Államok által végrehajtott válaszcsapás, amelyre a teheráni vezetés már aktívan készül.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
