Génmódosított hibridek és jégkorszaki ökoszisztémák: a feltámasztott őslények valósága
A dinoszauruszok klónozásának legnagyobb akadálya, hogy a DNS egy rendkívül instabil molekula, amely nagyon könnyen lebomlik. Elméleti síkon a maximális élettartama ideális, folyamatosan fagyos körülmények között is csupán körülbelül 6,8-7 millió év. Mivel a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtt haltak ki, tiszta örökítőanyagot nem lehet belőlük nyerni. A legidősebb környezeti DNS-nyomot fagyott talajból sikerült kinyerni, ez 2,4 millió éves, míg a lassabban bomló fehérjék akár 17-20 millió éves fosszíliákból is azonosíthatók, ám ez is kevés a valódi dinókhoz. Ennek ellenére létezett egy alternatív kísérlet, a Chickenoszaurusz projekt. Mivel a madarak a dinoszauruszok közvetlen leszármazottai, a fejlődő csirkeembrió vegyületekkel történő módosításával próbáltak ősi jegyeket, például fogkezdeményeket visszahozni. Ez a kísérlet azonban elakadt, ráadásul a kikelt utódok hagyományos csirkék lennének, nem pedig valódi őshüllők.
A jégkorszaki nagyemlősök, például a gyapjas mamut vagy a gyapjas orrszarvú esetében jóval nagyobb a siker esélye, hiszen ezek jóval fiatalabb maradványok. A kutatók jelenleg a fosszíliákból kinyert apró DNS-töredékek sorba állításán dolgoznak. Mivel a mamutörökítőanyagban így is maradnak hiányosságok, a kutatók a legközelebbi élő rokon, az ázsiai elefánt génállományával vetik össze a kapott adatokat. Egy Colossal Bioscience nevű cég például a jégkorszaki óriás farkas rekreálásáról számolt be, ahol a mai szürke farkas embriójának módosításával értek el eredményeket. Hasonló módon a gyapjas mamut tulajdonságait is átültetnék az ázsiai elefántok génállományába, így egyfajta mamutszerű hibrid lényt hozva létre.
Ennek a tudományos áttörésnek komoly környezetvédelmi és orvosi haszna is lehetne. Szibériában tervezik a Pleistocene Park létrehozását, ahova ilyen visszaklónozott, környezetátalakító nagyemlősöket telepítenének. Ezek az állatok a legeléssel és a talaj taposásával visszaállítanák a jégkorszak végi flórát, tömörítenék a földet, ezáltal lassítanák a folyamatosan olvadó örökké fagyott talaj, a permafrost felengedését, ami csökkentené a régió felmelegedését. Az orvostudomány szintén profitálhat az embriófejlesztési kutatásokból, a csontok és csigolyák növekedését szabályozó vegyületek megismerése ugyanis a jövőben segítheti például a nyitott gerinc kezelését is.
Etikai szempontból a kérdés rendkívül összetett. Magyar János szerint azoknál a fajoknál, amelyek az emberi tevékenység vagy vadászat miatt tűntek el az elmúlt évszázadokban, teljesen jogos és etikus lenne a hiba helyrehozatala. Jó példa erre az erszényes farkas, amely csúcsragadozóként hiányzik az ökoszisztémából, vagy a Dodó, amely fontos növények magvainak elterjesztéséért felelt. Ezzel szemben egy több millió éve kihalt lény visszahelyezése a vadonba már nem lenne etikus, hiszen a mai ökoszisztéma és a légkör már teljesen más, mint amihez ők alkalmazkodtak.
A hazai dinoszaurusz-kutatás jelenleg egyetlen gazdag lelőhelyre összpontosít, az egykori iharkúti területre. Ezen a bányaterületen egy 85 millió évvel ezelőtti folyóáradás üledéke őrzött meg egy teljes ökoszisztémát. Jelenleg nagyjából hét-nyolc dinoszauruszfajt és összesen 40-45 egyéb élőlényfajt, köztük növényeket, csigákat, halakat és madarakat azonosítottak itt. Bár ez az egykori európai szigetvilághoz képest kifejezetten változatos és diverz közösség volt, egy észak-amerikai kontinentális élőhelyhez viszonyítva a szűkebb élettér és kevesebb táplálék miatt jóval korlátozottabbnak számított.
