Gyógyító kapcsolatok és felelős állattartás: a lovasterápia titkaitól a mesebeli állatmentésig

A Spirit FM állatvédelmi műsorában Tótpeti Lili szerkesztő és műsorvezető ezúttal is a felelős állattartás, a terápiás segítségnyújtás és a humánus állatvédelem legfontosabb kérdéseit járta körül. A beszélgetések során szó esett a legkisebbeknek szóló érzékenyítő mesekönyvekről, a kutyák egyedüllétének és szeparációs szorongásának lélektanáról, valamint a lovasterápia szerteágazó, fejlesztő és gyógyító lehetőségeiről.

A műsor első részében a gyermekek érzékenyítése és az állatvédelmi oktatás került a fókuszba. Jánosi Mónika gyermekpszichológus, a Fejlesztő Palota vezetője, valamint Vámos Vera állatvédelmi szakember, a Kutyások a XV. Kerületért Közhasznú Állatvédő Egyesület vezetője mutatták be közös munkájukat, a Mentsünk állatot Csipivel, a kis szőrgombóc nagykalandja című mesekönyv sorozatot.

A két szakember tízéves barátsága és szakmai együttműködése a XV. kerületben gyökerezik, ahol korábban már közös kutyás és állatos táborokat is szerveztek. A könyv ötlete Vámos Verától származik, aki állatvédelmi szakemberként a Miskolci Egyetemen végzett tanulmányai során szembesült azzal, hogy hiányzik a megfelelő, gyermekeknek szóló oktatási segédanyag ezen a területen. A kezdeményezést felkarolva Jánosi Mónika meseterápiás és gyermekpszichológiai tapasztalatát hívta segítségül, hogy a komoly témát a legkisebbek számára is emészthetővé tegyék.

A könyvsorozat valós történeteken és létező szereplőkön alapul. A történetek központi figurája egy négytagú család: az óvodás Csongi, az iskolás Dóri, szüleik, valamint a szomszédban élő Vera néni, aki állatvédőként segíti a családot. A címben szereplő Csipi egy kis madárka, aki az edukatív szálat vezeti, tanácsokat ad és kérdéseket tesz fel a gyerekeknek. Bár az életben az állatmentés gyakran szomorú helyzetekkel jár, a mesékben a gyerekek korosztályi sajátosságaihoz igazodva a fejezetek mindig pozitív kimenetellel, úgynevezett happy enddel zárulnak.

A sorozat első része egy kutya megmentését mutatja be, részletesen végigkísérve a folyamatot az állatorvosi vizsgálattól, a féreghajtástól és védőoltásoktól kezdve a menhelyi látogatáson át az örökbefogadásig. A nyomdából frissen kikerült második kötet a macskamentés témáját dolgozza fel. Ebben a részben a család udvarába beköltözik egy vemhes cica, ami lehetőséget ad az ivartalanítás fontosságának elmagyarázására. A kötet végén található macskapiramis szemléletesen mutatja be a macskák rendkívüli szaporaságát, rávilágítva arra, hogy a kontrollálatlan szaporodás miatt akár több milliós állomány is kialakulhat, amit fizikailag képtelenség eltartani.

Az alkotók kiemelték, hogy az állatvédelemben a legfontosabb az edukáció, amelyet már óvodás korban el kell kezdeni. A visszajelzések alapján a könyv a pedagógusok, óvónők és tanítók körében is nagy tetszést aratott. Bár magánkiadású műként a marketing és a nagy könyvesbolti terjesztés komoly anyagi nehézségekbe ütközik, a szerzők elkötelezettek a folytatás mellett: a harmadik és negyedik rész alapjai már megszülettek, és jelenleg az anyagi források gyűjtése zajlik a következő kiadáshoz. A teljes adás elérhető a Spirit FM YT csatornáján.

A műsor második részében a társállatok viselkedése és a gazdik mindennapi kihívásai kerültek terítékre. Dr. Trunkó Mercédesz PhD hallgató, társállat viselkedésterapeuta a kutyák egyedülléti határait és a szeparációs problémákat elemzte.

A kutyák társas lények, családi közösségben élnek, így a tartós egyedüllét nem természetes számukra, még akkor sem, ha megtaníthatók rá. A kutatások szerint az ideális állapot az lenne, ha négy vagy öt óránként lehetőség nyílna a kutyák sétáltatására és az emberi kontaktusra. A nyolc, tíz vagy akár tizenkét órás egyedüllét állatjóléti szempontból kifejezetten problémás, és ilyen életvitel mellett megfontolandó a kutyatartás felelőssége. Ha a hosszú távollét elkerülhetetlen, megoldást jelenthet a kutyaszitter, a kutyasétáltató vagy a napközbeni felügyelet bevonása.

Az, hogy egy állat miként viseli a magányt, számos tényezőtől függ. A kan kutyák és bizonyos fajták, például a társasági vagy az aktív munkakutyák érzékenyebbek lehetnek. A fiatal kölykök tanítás hiányában, az idős kutyák pedig az érzékszervi problémák és egészségügyi hanyatlás miatt viselik nehezebben a gazda hiányát. Az örökbefogadott állatoknál a rendkívül erős kötődés miatt alakulhat ki könnyebben szorongás.

A viselkedésterapeuta elmondta, hogy a problémák feltárásához elengedhetetlen a kamerafelvételek elemzése. A túlhasználat és a szorongás jelei közé tartozik a szomszédokat zavaró vokalizáció, azaz ugatás vagy vonítás, a rombolás, különösen a gazda tárgyainak, vagy a bejárati ajtónak és ablakoknak a megrongálása, valamint a szobatisztasági gondok. Különösen veszélyes a passzív, depresszív viselkedés, amikor a kutya órákon át mozdulatlanul fekszik az ajtó előtt, amit a gazdák felvétel hiányában gyakran észre sem vesznek.

Dr. Trunkó Mercédesz tisztázta a szeparációs szorongás fogalmát is, amelyet ma már szeparációval összefüggő viselkedésnek nevez a szaknyelv, mivel hátterében félelem, szorongás és az elválasztástól való rettegés egyaránt állhat.

A megelőzés érdekében a szakember a fokozatos hozzászoktatást javasolja már kölyökkortól kezdve. Kezdetben csak pár percre, majd fél órára érdemes elhagyni a lakást. Hasznosak lehetnek a jutalomfalattal tölthető, felfedező viselkedést ösztönző játékok, vagy a megfelelően felépített box tréning, amely biztonságos kuckót nyújt az állatnak. Fontos a séta minősége is: a hosszabb, legalább tizenöt perces, szimatolást biztosító séta és a mentális lefárasztás elengedhetetlen az egyedülhagyás előtt. A viselkedésterapeuta zárásként hangsúlyozta, hogy a kutyavállalás előtt nem a filmbeli élmények, hanem a saját életvitel és a fajta tulajdonságainak reális mérlegelése alapján kell döntést hozni. A teljes adás elérhető a Spirit FM YT csatornáján.

A műsor záróegységében Fót felé fordult a figyelem, ahol a Fóti Lovasterápiás és Oktatóközpontban szakmai képzések és konferencia előkészületei zajlanak. Bozori Gabriella gyógypedagógus, lovasterapeuta részletesen ismertette a lovasterápia rendszerét és az állatok gyógyító szerepét.

A lovasterápia egy összefoglaló elnevezés, amely három fő ágra tagozódik.

A hipoterápia területén gyógytornász végzettségű terapeuták vezetik a foglalkozásokat a mozgásszervi problémákkal küzdő páciensek számára. A ló lépésben történő mozgása az emberi járáshoz megszólalásig hasonló háromdimenziós mozgásimpulzusokat közvetít a medencére, amivel stimulálja a központi idegrendszert és fejleszti az egyensúlyi kontrollt.

A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna gyógypedagógusok irányításával zajlik. Tanulásban vagy értelmileg akadályozott, autizmussal élő, látás, hallás vagy beszédhibás, valamint hiperaktív és figyelemzavaros gyermekek fejlesztését szolgálja. A nyugodt, békés ló jelenléte lecsendesíti a túlmozgásos, impulzív gyerekeket, és segíti a szociális beilleszkedést.

A pszichológiai lovasterápiát pszichológus szakemberek végzik, akik a szorongásokkal, iskolai megfelelési terhekkel, testvérféltékenységgel vagy családi problémákkal küzdő gyermekeknek nyújtanak segítséget a lóval való kapcsolat révén.

A terápiás lovak kiválasztása szigorú szakmai szempontok alapján történik. A ló méretének igazodnia kell a pácienshez, életkorát tekintve pedig legalább öt évesnek kell lennie és alkalmassági vizsgával kell rendelkeznie. A munkában kancák és heréltek vehetnek részt, a méneket kizárják ebből a tevékenységből. A belső tulajdonságok közül a nyugodt, emberben bízó, kiegyensúlyozott jellemet és a jó mentális munkabírást keresik, hiszen a lovak a terápia során a folyamatos önkontroll és a monotonitás miatt szellemileg fáradnak el.

A szakemberképzés rendkívül összetett: a jó lovasterapeutának a saját alapvégzettsége, mint a gyógytornász, gyógypedagógus vagy pszichológus mellett magas szintű gyakorlati lovastudással is rendelkeznie kell a biztonságos munkavégzés érdekében. A fóti központban a segítők képzése mellett a napokban zárták le a leendő terapeuták vizsgáit is.

Az október 23-án megrendezésre kerülő szakmai konferencia a lovasterápia teljes spektrumát lefedi: szó lesz a lovak tanulásáról, a környezetpszichológiai aspektusokról, a szenzoros integrációról és az élménytábori tapasztalatokról is.

Bozori Gabriella felidézte, hogy az 1997-ben alakult Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány úttörő munkát végzett az elmúlt két évtizedben. Megteremtették a hazai jogszabályi hátteret, elérték a lovasterapeuta hivatás hivatalos elismerését, és nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket értek el. Magyarország 2003 után 2024-ben már második alkalommal rendezhette meg a Nemzetközi Lovasterápiás Kongresszust, igazolva, hogy a magyar lovasterápiás szakma a világ élvonalába tartozik. A teljes adás elérhető a Spirit FM YT csatornáján.