Gyógyító vizek, középkori kincsek és királyi lakomák a Dunakanyarban

Hirdetés

A Spirit FM Vendégváró című turisztikai műsorában Rónai Egon műsorvezető és Tótpeti Lili szerkesztő vezetésével a hallgatók Visegrádra látogathattak el, ahol a település szálláslehetőségei, történelmi öröksége, valamint kulináris hagyományai kerültek a középpontba.

A műsor első vendége Nagy-Bándli Zsófia volt, a Thermal Hotel Visegrád igazgatója. A szakember elmondta, hogy a szálloda a Lepence-völgy szomszédságában, az erdő alján található, így a vendégek számára békés környezetet teremt. A létesítmény nemcsak wellness hotelként funkcionál, hanem gyógyászati szolgáltatásokat is nyújt, hiszen a medencéit az ezerháromszáz méter mélyről feltörő helyi gyógyhatású termálvíz táplálja. Ez a víz kifejezetten kedvező a műtétek utáni felépülésben, valamint az ízületi, reumatikus és izomfájdalmak enyhítésében, miközben kevésbé megterhelő, mint a hagyományos erős gyógyvizek, így a fürdőzők hosszabb időt tölthetnek benne. A hotel különlegességei közé tartozik a domboldalba simuló, több szintes nyári strandmedence és napozóterasz is, amely az egykori strand lezárása óta még inkább felértékelődött. Az igazgató kitért arra is, hogy a négycsillag superior minősítés a magas szintű felszereltségnek, a négyszázhúsz fős konferenciakapacitásnak, a változatos élményelemeknek, továbbá a stabil minőségnek köszönhető, amely elismeréseként a szálloda nemrég a MagyarBrands díjazottjai közé is bekerült a THV márkanevével. Emellett hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben a vendégigények tudatosabbá váltak, és a siker kulcsa az állandó megújulásban, a csapatmunkában, valamint a munkatársak megbecsülésében rejlik.

A folytatásban Buzás Gergely régész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója kalauzolta végig a hallgatókat a település gazdag történelmén. Kiemelte, hogy a helyszínen nem csupán egy épületről beszélünk, hiszen a középkori királyi központhoz hozzátartozott a fellegvárból, alsóvárból és völgyzárófalból álló váregyüttes, továbbá a domb lábánál elterülő királyi palota is. A település története egészen a római korig nyúlik vissza, magát a szláv eredetű Visegrád nevet, amely magas várat jelent, a kilencedik században betelepülő szlávok adták az egykori római erődnek. A tatárjárást követően IV. Béla idején épült fel a Salamon-torony és a fellegvár, majd az Anjou uralkodók, Károly Róbert és Nagy Lajos korában Visegrád mintegy száz évre az ország fővárosává és királyi székhelyévé vált. Mátyás király már vidéki rezidenciaként újította fel és tette európai hírűvé a palotát, ám a török korban az épületek teljesen elpusztultak, olyannyira, hogy a palota maradványait csak ezerkilencszázharmincnégyben fedezték fel újra a föld mélyén. A múzeumigazgató beszámolt a jelenlegi helyreállítási munkákról, a reneszánsz díszudvar, a kutak és a termek megújulásáról, valamint egy két évvel ezelőtti ásatásról is, ahol a teniszpályák helyén egy korabeli templomra, és benne egy firenzei mester által faragott márványoltár darabjaira bukkantak. A szakember aláhúzta, hogy a romok védelmében elengedhetetlen lenne az épületek tető alá hozása és továbbépítése, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a téli időszakban a múzeum rövidített nyitvatartással üzemel, és a fűtetlen Salamon-torony ilyenkor zárva tart.

A műsor zárásaként a gasztronómia kapott szerepet, Zeller Róbert, a visegrádi Renaissance Étterem tulajdonosa segítségével. Az étterem a középkori királyi lakomák hagyományait eleveníti fel, megidézve Mátyás király korát, amikor egy-egy ünnepi alkalom akár három napig is tarthatott, huszonöt különböző fogással. A vendéglátóhely korabeli leírások alapján igyekszik a receptek szellemiségét megőrizni, így az étlapon vadételek, szarvas, vaddisznó, halak, valamint gesztenyés és fügés ételek is szerepelnek, miközben a modern kor igényeit, a speciális és mentes étrendeket is kiszolgálják. A hangulatot kézműves bútorok, korhű cserépedények és nagyméretű tálak teszik teljessé, melyeket egy helyi család készít immár három évtizede. A tulajdonos személyes kedvenceként a kávémártással, rózsaszínre sütött szarvasgerincet emelte ki, amelyet pilisi különlegességként és szuvidált eljárással készítenek el, méltó zárást adva a visegrádi kirándulásnak. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.

Hirdetés
Hirdetés